Vereség, és mégis emelkedés

A mérkőzés izgalmasnak ígérkezett, hiszen az ellenfelet ősszel otthon sikerült megvernünk, annak ellenére, hogy a csapat menedzselése, ellátottsága, heti (6) edzésszáma, hatalmas utánpótlás tradíciója nagy különbségű vereséget valószínűsített.

Most a pénteki mérkőzés időpont nem volt nagyon kedvező, hiszen sokan dolgoznak és tanulnak a csapatból. Játékosaink egy része így nem tudott, vagy csak későn tudott elszabadulni munkahelyéről, például Szokoli Lászlót dicséret illeti, hogy utána száguldott és rendelkezésére állt a csapatnak, kiválóan küzdött társaiért.

Sérültjeink sem jöttek rendbe a mérkőzésre (pl. Presinszki Ákos, Juhász István), mégis bizakodóan vártam a mérkőzést, mert szakmailag a jelenlegi periódusban formajavulást vártam a csapattól.  

Az első percek nagyon nehezen kezdődtek az ellenfél azonnal elhúzott, a hatos falunk gyengén muzsikált, nem volt elég kemény, az ellenfél nemcsak átlövésből, de lerohanásból is eredményesebb volt (3:0,6:3). Lehetőségeink voltak, de néhány fontos ziccert elhibáztunk.

A két beállóra befutás és a támadási formációváltás némi változást hozott, de csak átmenetileg oldotta meg a helyzetet (6:6,10:7). Az időkérés alatt adott taktikai utasítások és cserék sem (19.27 – nél) hozták meg a elvárt eredményt (12:7,13:9,15:9). Kapusaink sajnos nem tudtak hozzátenni az eredmény javításához (Az előző mérkőzésen kiváló teljesítményt nyújtó Ocsovai Zsolt egész héten beteg volt). Az hazai fiatal dinamikus gárda öt gólos vezetése már - már ránehezedett a csapatra, de mégis éreztem elegendő erőt a továbblépésre, bár a szünetre 15:10 – es eredménnyel mentünk ki.

A második félidő (17:12) folyamatos felzárkózással telt, védekezési formációt váltottunk. A nyitott védekezés lassan meghozta az eredményt, felkeményedtünk, elsősorban Szokoli László védekezésének köszönhetően (20:17,21:19). Hibák természetesen most is előfordultak, így 23:19 eredménynél ismét időt kellett kérni (14.52). Innentől kezdve szárnyalt a csapat, először 24:21 – re , majd 24:24 - re alakult az eredmény, a 21 percben többek között Csecsetka Péter támadójátékának javulásának is köszönhetően 25:25- re módosult az eredmény. Kovács Jenő edzőkollega hátán megindult a víz. A 26. percben 26:26 volt az erdmény. A végjátékban erőnlétben jobbak voltunk, de sajnos hamar - a középső szektorban -vállalkoztunk lövésekre, és technikai hibát is vétettünk, az ellenfél 27:26 – ra alakította az eredményt, ekkor kockáztattunk, de sikertelenül.

Egy gólos vereséget szenvedtünk, igazán a második félidőben nyújtott akarás, lelkesedés dicsérhető. Az előző héten a hasonló kategóriában lévő Siklós súlyos tíz gól fölötti vereséget szenvedett el a Pécs otthonában, mi pedig nagyon keményen vagányan „megfirkáltuk” az első osztályból kiesett csapatot.

A emelkedés dicséretet érdemel, de ez nem elég győzni is kell!

Elvárom a csapatomtól, hogy jelenjen meg az elvégzett munka!

-         azért mert képesek rá, hogy a pillanatnyilag jobb helyezéssel rendelkező csapatokat is - ha egységesen, fegyelmezetten, nagy akarással játszanak - megverjék!

A csapat köszönéssel köszönnénk el: Hu – urr – for – ram!

2005. február 25.- én találkozunk a Nagykanizsa meccsen!  Mindenki jöjjön!

– addig elmegyünk az első helyen álló, Balaton ellen egy lelkes meccset játszani!!!