Az ex-Fotexesek rutinja…: Dabas VSE KC – Rinymenti KC

Ezen a szerdai estén az ellenfél a hetedik helyen álló Rinyamenti KC, akinek a csapatában volt veszprémi (Gulyás István, Török Lajos) és elektromos kiválóságok játszottak (Horváth Attila) néhány kettős igazolással játszó fiatallal kiegészítve.  A mérkőzés idegesen kezdődött, mindkét oldalon kihagyott helyzetek és technikai hibák sorozata követte egymást (ekkor pozitívan állíthattuk volna be a mérkőzés kezdetét, de a ziccerek sorra kimaradtak az ellenfél rutinos kapusának védései nyomán), így az első gól a harmadik percben esett 0:1, majd az ellenfélből Horváth Attila zilálta szét a nyitott védekezésünket specialitásával a talajról történő, elhajlásos lövésekkel. Támadásban több egyéni kezdeményezésből előtt labda halt el az ellenfél kapusán, akinek fej környékére, derékhoz és láb alá kellett volna lőni.

Az időkérésre 7.23 -nál 1:5-nél került sor. Az időkérés után elhagytuk átalakuló személyi összetételünkben még nem kellően begyakorolt nyitott védekezést és áttértünk egy emberfogásos, eltolt zavarós védekezésre. Az eredmény ennek ellenére csak lassan javult fel (1:6,14 perc 3:10), de végül is lassan nagy akarattal megkezdtük a felzárkózást 21 perc 8:11, majd 9:12, 10:14. A 28 percben kihagyott büntetődobás nagyon hiányzott, de így is fel tudtunk állni a félidő végére. A félidő 12:15 eredménye biztató volt.

A második félidő is nehezen kezdődött, a szünetben az ellenfél a beállós centrumból történő elhúzásával a védőinket eltávolította egymástól és a rutinos volt válogatott veszprémi Gulyás sodródásból és indulócselekből szétlőtte a kapunkat. Játékosaink lemaradva nem faultolták szét ezeket a mozgásokat így az eredmény hátrányunkra változott (9 perc 16:20). A 9.37 – kor kikért idő és taktikai utasítások hatására a 11 percig 18:21-es eredményig négy alakalommal volt reális remény a felzárkózásra.  A kihagyott lehetőségek, lelkileg összetörték a csapatot és igazából nem tudtuk megoldani a védekezésben Gulyás semlegesítését, a nagy öreg akinek kint lóg a meze a veszprémi csarnokban megpecsételte a sorsunkat 16 perc 18:26. A későbbiekben a további emberfogási, letámadási kísérletek ellenére sem kerültünk közelebb az ellenfélhez, így a végeredmény 27:34 lett.

A csapatba még nem tudott teljesen beépülni az érkező Fröschl Ádám és a sérülési hullám kisegítésére edzésbe visszaálló Németh Zoltán. A játékunk viszont egyénibbé, kevésbé tervezetté és hatékonnyá vált a gyors változásoktól, a megszilárdulási folyamat nem tudott ilyen gyorsan megvalósulni. A csapat eddigi meghatározó játékosaitól is nagyobb gólerősségre, nagyobb teljesítményre, keményebb védekezésre van szükség!

Az egyéni előkészítetlen lövések, eladott labdák és a védekezés gyengeségei nem tették elérhetővé célunkat.

Dicsérhető Csecsetka Péter támadásban megvalósított emelkedése, Juhász István néhány szép gólja és a fiatal Kun Zoltán első jelentősebb bemutatkozása.

A továbbiakban fokozottan a védekezés megerősítésén dolgozunk, „míg el nem hal a fiúk lába”!

Feltétlenül szereznünk kell még hat pontot, ehhez kellenek a vagány és kemény dabasi fiúk…  - nem most van az ideje a leengedésnek és a keserűségnek!

Most derül ki, ki mekkora belső potenciált hordoz!

Egyébként, mint ahogy Cato mondotta minden senatus ülés végén, mindig ugyanazt a mondatot a karthagói hadjárat szükségszerűségéről, így én is folyamatosan jelzem a nekünk segíteni vágyóknak, hogy két átlövő bizony kellene a tartós emelkedéshez!

fotóalbum

rövidfilm (4 Mb)

Györfi János vezetőedző