Matus Mária: Az inCORRECT

A három éve alakult inCorrect zenekar néhány fiatal számára ismerős lehet -főként akik szorgalmasan látogatják a Zenész-Klubot a Művelődési Házban-, és remélhetőleg, hamarosan még többen megismerik őket, hiszen a srácok most készítették el első demo lemezüket; bemutatkozásuk tehát aktuális. A rock/heavy/hardcore zenei alapokra épülő csapatot Scheitz András ének, Bálint Balázs gitár, Vona István basszusgitár és Horpáczi István dob alkotják. Az interjúra egy zenekari próba alkalmával került sor, körbeültük a próbahelyiségül szolgáló pince bejáratához vezető lépcsőt, kaptam egy jó hideg sört, és beszélgetni kezdtünk.

- Mikor alakult meg a zenekar, hogyan kezdődött?

Horpáczi István: - Mindegyikünk játszott már zenekarban, én speciel még Gyöngyösön, a főiskolán a Lethalis Dosis-ban. Aztán Gyöngyösről eljöttem, és 1996-tól 2003-ig számomra gyakorlatilag megszűnt a zenélés, ebben az időszakban egyáltalán nem ültem a dobok mögé.  

Itthon Dabason aztán baráti körben sokat beszélgettünk arról, hogy jó lenne zenélni. Úgy indult, hogy egyszer csak, hirtelen ötlettől vezérelve vettem egy viszonylag jó dobfelszerelést, és ment a körtelefon, hogy van dobszerkó, vágjunk bele. Egyébként az eleje nagyon gyászos volt – ami ennyi év kihagyás után azért annyira nem meglepő.

- A kezdet mikor volt?

Horpáczi István: - 2003 áprilisában kezdődött. Szóval eleinte gyengén ment, de hát fel kellett pörögnöm, mert én anno nem ilyen zenét játszottam.

- Tanultál zenélni?

Horpáczi István: - Igen, Gyöngyösön, de nem sokáig. A főiskolával párhuzamosan tanultam dobolni, két félévet.  Mindenesetre nem voltam egy dobos-stréber, az biztos… Érdekes, hogy ott, amikor lett volna idő és lehetőség gyakorolni, a kedvnek voltam híján; most pont fordítva érzem.

- Tehát gyakorlatod már volt. És érdekes módon itt már kedv is van.

Horpáczi István: - Igen, itt kedv is van. Bár gyakorolni sosincs elég idő, szerintem ezzel mindenki így van.

- És te, István? Te milyen hangszeren játszol? Jártál zeneiskolába?

Vona István:  -Én vagyok a basszusgitáros. Nem, barátoktól tanultam, akik tudtak gitározni. Jártam dzsessztanárhoz is egy évig; egyébként hagyományos gitárral kezdtem zenei pályafutásom, majd kilenc évvel ezelőtt a basszusgitárt választottam. Úgy érzem, ez sokkal közelebb áll hozzám

- Úgy tudom, hogy az inCORRECT előtt játszottál már kisebb zenekarokban.

Vona István: - Igen, játszottam de ezek nem kis zenekarok voltak… legalábbis számomra nem.

Tizennégy éves korom óta játszom zenekarokban: az Amnesztia volt az első, majd jött a Móqus Őrs, Real People, The Real, és szerencsére Törökszentmiklóson –a szülővárosomban-hatalmas rock-élet volt, rengeteget koncerteztünk, nagy sikereink voltak.

- Most készül a lemezetek. Ez hogy jött?

Vona István: - Balázs és Andris kitalálták, hogy vegyünk fel egy demot, csak hogy halljuk, hogy hogyan szól a zenénk felvételről. Én nem értettem egyet a demo ötletével, mert úgy gondoltam, hogy ha már egyszer felvesszük, akkor csináljuk rendesen, és legyen egy dögös, zúzós anyag, stúdiómunkálatokkal, komoly háttérmunkával.

Horpáczi István: - Valójában azért akartuk ezt a lemezt, mert eddig még nem készült semmilyen, viszonylag jó minőségű, hallgatható anyag, és nem tudtuk hogyan hangzik a zenénk egy kívülálló számára. A demot tehát alapvetően azért készítettük volna el, hogy meghallgathassuk saját magunkat - és nem mások részére.

Vona István: - Így van. És úgy döntöttünk, ha már egyszer belevágunk, akkor hozzátesszük a pénzünket, szerzünk támogatókat, és ebből létrehozunk egy komolyabb lemezt. Ez egy négy számos, promóciós lemez lett, háromszáz példányban, melyből szeretnénk küldeni magazinoknak, kiadóknak, természetesen külföldre is.

- Külföldre?

Horpáczi István: - Igen, merthogy a kemény rocknak szerintünk igazából ott van piaca.

Vona István: - A nagy számok törvénye alapján külföldön lehet, hogy szerencsésebb helyzetben leszünk, mint itthon.

- Ki írja a számokat?

Vona István:  - A zene közös, mindenki hoz témákat, főleg Balázs és én kezdjük el, és Pista hozzáteszi a dobot, de van olyan alaptéma, amit Pista hozott. Ez a zenei része.

- Mikről szólnak a számok, miről szól a zenétek?

Scheitz András: - Például az első szám szövegét pont én írtam –Fight is a sickness (a szerk.)-, ami háborúellenességről szól.

- Kemény rockzenét játszotok, aminek témája a háborúellenesség. Nem ellentmondásos ez?

Vona István: Ha kemény zenéket hallgatsz -és ez főleg a legdurvábbakra vonatkozik-, elsősorban az ő a lemezeiken fogsz olyan számokat hallani, amiben felszólalnak a háború ellen és sokkal keményebben, mint mi. Eleinte magyar szövegeket szerettünk volna, de nem volt igazán ihlet, aztán egy barátunk felajánlotta, hogy ír nekünk, - ő viszont csak angolul, amit nem bánunk, sőt, örülünk neki. Ez egy nagyon fontos kulcs ahhoz, hogy tudjuk tartani a lépést a külfölddel, és hogy ne zárjuk el magunkat attól a lehetőségtől, hogy a magyar színeket nemzetközi szinten tudjuk képviselni.

Bálint Balázs: - Már csak azért is, mert ennek a zenének az angol az anyanyelve.

- Milyen ez a zene? Melyik irányzatba lehetne besorolni?

Vona István: - A besorolás, önmagában, nem fontos. Amit jelenleg csinálunk az egy összetett rock, metál, hardcore zene. Ez annak köszönhető, hogy rengeteg irányból érnek hatások, és ez mind belekerül abba, amit végigviszünk, mint elképzelés. Mindemellett vannak benne lágy részek is, szóval elég változatos. Próbálunk érzelmi síkon elmozdulni, és zenénkben jellemző a gyakori téma- és ritmusváltás.

- És te, Balázs, hogyan kerültél a zenekarba?

Bálint Balázs: - Horpival már nagyon régóta beszéltünk arról, hogy kellene zenélni. Aztán egyszer csak felhívott, hogy megvan a dobfelszerelés. Akkor elkezdtünk játszogatni. Énekes még nem volt, úgyhogy sokáig csak „jameltünk” és feldolgozásokat játszottunk.

Milyen hangszeren játszol?

Én vagyok a gitáros és vokalista. Egy évig jártam zeneiskolába, aztán abbahagytam. Zenéltem a JAZZ-ART-ban, később a Cafardban, most pedig itt vagyok.

- És te, Andris? Hogyan kerültél a zenekarba?

Scheitz András: - Bálint Balázs egy évvel ezelőtt már folyamatosan hívott, de én ellenálltam. Végül egy jól sikerült bulin Vona Pisti rábeszélt és én hagytam magam, azóta itt vagyok.

Vona István: - Így van. Sokáig zenélgettünk hármasban, aztán amikor megírtunk három-négy számot, jött az igény, hogy kellene egy énekes. Elkezdtünk keresgélni, nagyon sok embert meghallgattunk, néhányan egy ideig velünk voltak, de nem maradtak sokáig. Akkor jött Andris, akiről fontos tudni, hogy még soha nem énekelt, de láttuk zenekarban játszani. Szimpatikus volt, és a zenei ízlése is olyan, mint amit mi is szeretünk és játszunk.  Egy éve van a zenekarban, és teljesen belerázódott. Eleinte voltak nehézségek, de nagyon sokat fejlődött.

- Hol szoktatok zenélni, hol léptek fel?

Bálint Balázs: - Jónéhány koncerten túl vagyunk, és a közönség visszajelzéseiből ítélve nem hiába álltunk össze 3 éve... Egyébként előszeretettel teszünk eleget a Dabasi Zenész Klub meghívásainak, koncerteztünk már Törökszentmiklóson is, valamint jelenleg egy Pomázon megrendezésre kerülő fesztiválra készülünk. 

- A koncertjeitekre sokan eljárnak?

Scheitz András: - Egyre többen jönnek, de sajnos még mindig nem elegen; ez nyilván annak köszönhető, hogy még nem nagyon ismernek minket, csak itt a környéken.

Vona István: - Ezért vagyunk minden erőnkkel azon, hogy a promóciós albumot minél több helyre elküldjük, minél több helyre hívjanak minket, és hogy élőben is bebizonyíthassuk, milyen elsöprő erejűek ezek a dalok.  Éppen ezért jövőre már a nagyobb fesztiválokon is szeretnénk megmutatni magunkat.

- Milyen gyakran jöttök össze próbálni?

Vona István: - Már harmadik éve, rendszeresen hetente kétszer.

- Ez igen. Ezek szerint ti a zenélést komolyan veszitek. A számaitok angolul vannak, de ha találnátok valakit, aki magyar dalszövegeket írna, akkor szívesen játszanátok azt is?

Horpáczi István: - Persze, megpróbálnánk.

- Kell ahhoz zenei előélet, hogy valaki tudjon dalszövegeket írni?

Horpáczi István: - Előképzettség szerintem annyira talán nem kell hozzá. Dalszövegírói véna viszont annál inkább. Nyilván nem árt azért, ha a szövegíró tisztában van néhány „alapfogalommal”, számfelépítésekkel stb.

Vona István: - A mi zenénkben fontos az érzelmek kifejezése, amit a szöveggel alá is kell támasztani.

- Mit vártok attól, hogy elkészül a háromszáz lemez?

Horpáczi István: - Csodákat nem vár ettől senki sem. Nyilván szeretnénk, ha pozitív visszajelzéseket kapnánk az albummal kapcsolatosan, ha minél többen megismernénk a zenénket, de nem kergetünk ábrándokat. Mindenesetre a lemezzel megpróbálunk eljutni a keményebb zenéket szerető-, és az újra, újdonságra kíváncsi arcokhoz. Reméljük, élnek ilyenek jó néhányan a környéken... és viszontlátjuk Őket a koncerteken is.

Vona István: - Álmaink azért vannak. Örülnénk annak, ha ebből komolyabb dolog lenne, és ezért küzdünk, lásd fent említett fesztiválok, média stb…

- Nincs vesztenivalótok?

Horpáczi István: - A három és fél év fényében? Hogyne lenne! Viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy ez rétegzene, és ha ezt a stílust képviseljük, sajnos vállalnunk kell az ódiumát, hogy ez soha nem fog orbitálisan nagy, aranylemezes példányszámban elkelni Magyarországon.

- Miért pont inCorrect a zenekar neve?

Horpáczi István: - Ez az egyik számunk címéből jött. Eredetileg Failures-nek hívták a bandánkat, ami magyarul annyit tesz: „zavar, hiba”. A baj az volt ezzel a névvel, hogy senki nem tudta megjegyezni; az inCorrect viszont mindenki számára jóval könnyebben megjegyezhető. A szó jelentése többértelmű, mindenkire rábízzuk, miként értelmezi! Az „in” kisbetűvel van leírva, a Correct naggyal, ez szó szerint akár „korrektségben”-nek fordítható.

Vona István:  - A zene viszont nehezen emészthető, kemény műfaj, ettől „inkorrekt”.

- Mi alapján választottátok ki azt a négy számot, ami a lemezeteken hallható lesz?

Vona István: - Nagyon egyszerű volt, mert igazából erre a négy számunkra van meg a teljes, tiszta szöveg.

- Kik segítettek abban, hogy ez a háromszáz lemez összejöjjön?

Vona István: - Nem sorolnám fel támogatóink nevét, rajta lesznek a lemezborítón. Egyébként támogatóink java része barát, akiknek ezúton is örök hálánk, és köszönjünk, hogy bíznak bennünk!

- A  lemezt mikor, hol, mennyiért lehet vásárolni?

Vona István: - Ó, nagyon baráti áron lehet megvenni tőlünk, a zenekar honlapján pedig heteken belül meg lehet rendelni.

- Lemezbemutató koncertet terveztek?

Vona István: - Igen, kb. 1 múlva szeretnénk megtartani, pontos napot, időpontot, helyszínt még nem tudunk. Ami biztos, hogy Dabason lesz, és egy rendhagyó lemezbemutatót tervezünk. Természetesen a helyi médiában, plakátokon meghirdetjük, melyre mindenkit szeretettel várunk! További információkhoz juthatnak az érdeklődők a zenekar internetes oldalán, ami hamarosan elérhető lesz, www. incorrect.hu címen

Beszélgetés után még ott maradtam, hogy meghallgassam őket, holott a kemény rockhoz semmi közöm nincs. Mégis arra lettem figyelmes, hogy a harmadik szám környékén, elkezdi magától verni a ritmust a lábam. Horpi, a dobos két dobverőt használt el, a törött verők az egymással szemben álló két gitáros között landoltak, persze volt másik mindig. Andris pedig…, akinek a hangjára nagyon kíváncsi voltam azok után, hogy megtudtam, a zenekar előtt még soha nem énekelt: nos, az Ő hangja mély. Tengermély.

vissza az előző oldalra