dr. Ács Ferenc - Törött tükör avagy a "Reménysugár" keresése

A képviselő-testület március 27-i ülésén a Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthona intézményvezetői álláshelyére kiírt pályázat elbírálásakor ismételten megerősödött bennem az a korábbi gondolat, hogy néhány képviselőtársam „igen karakán” módon tud viselkedni. Az intézményvezetői álláshelyre ugyan két pályázat érkezett be, de az egyikről kiderült, hogy nem felel meg a pályázati kiírásban megfogalmazott elvárásoknak (a jelölt valószínűleg ez év második felében szerezi meg az előírt felsőfokú képesítést).

Egyetlen érvényes pályázatot az intézmény jelenlegi vezetője nyújtott be. Dabas Város Önkormányzatának Népjóléti és Szociális Bizottsága szakmai megfontolások alapján egyhangúlag (6 igen szavazattal) javasolta a képviselő-testületnek a jelenlegi vezető, Tresóné Boros Melánia pályázatának elfogadását. A március végi testületi-ülésen, az ilyenkor szokásos menetrendnek megfelelően a szavazás előtt a képviselőknek lehetősége volt kérdéseket feltenni a pályázó részére. Ezzel a lehetőséggel sem a polgármester úr, sem a képviselők nem éltek. A titkos szavazás után kiderült (az eredmény: 11 igen 6 nem és 4 érvénytelen szavazat), hogy az intézményvezetői megbízatáshoz szükséges minősített többséget (minimálisan 12 igen) nem érte el a pályázó. Ennek megfelelően a jelenlegi intézményvezető újabb 5 évre nem kapott bizalmat munkájának folytatásához.

Érdekes módon arra azonban mindenki egyhangúan igennel szavazott, hogy az új pályázat elbírálásáig szóló időtartamra kapjon megbízatást. Ezt a lehetőséget az intézményvezető nem fogadta el. Erre az átmeneti időszakra a jelenlegi helyettese kapott intézményvezetői megbízatást. Az egész eljárással kapcsolatban néhány nehezen emészthető jelenségre szeretném az olvasók figyelmét felhívni. Hangsúlyozom, hogy nem a képviselők szuverén döntésével van problémám. Azt azonban felettébb furcsállom, hogy ugyanez a testület rendszeresen, évek óta, teljes egyetértésben (a 2005. évit alig egy hónapja) elfogadta Tresóné Boros Melánia éves intézményvezetői beszámolóit. Soha egyetlen képviselő nem jelezte, hogy problémája, kifogása van az intézményvezetői tevékenységével kapcsolatban.

Több mint három éve veszek részt a Népjóléti és Szociális Bizottság munkájában és minő meglepetés, itt sem érte kritika munkáját. Ha 10 képviselő hirtelen alkalmatlannak minősíti a jelenlegi intézményvezető (aki mellesleg 5 éve látja el ez a feladatot) munkáját akkor minden bizonnyal a Szociális Bizottság értékítéletében van a hiba, hiszen ez a Bizottság egységesen a jelenlegi vezetőt pályázatának elfogadására tett javaslatot. Még árnyaltabb a kép, ha arra is választ kapunk, hogy a polgármester úr miért nem élt (a Lokálpatrióta Egyesület egyik képviselője írásban kérte erre) az SZMSZ nyújtotta lehetőséggel miszerint: „A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását”.

A polgármester úr úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi helyzet erre nem ad okot és a szociális intézmények összevonását tartalmazó javaslatát majd a képviselő-testület elé fogja terjeszteni. Ismételten hangsúlyozom, nem az a baj, ha valakinek ellentétes véleménye van. A pályázóval és a Szociális Bizottsággal szemben is tisztességesebb lett volna, ha mindenki időben jelzi, hogy súlyos kifogásai vannak az intézményvezető szakmai munkájával, emberi hozzáállásával.

Személy szerint én jobban szeretem azokat, akik következetesen képviselik álláspontjukat, nézetüket még akkor is, ha azok távol állnak tőlem. Meglátásom szerint a Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthona intézményvezetői pályázat elbírálásakor nem történt más, csak néhány képviselőtársamnál további apró darabokra tört az a tükör, amely már amúgy is rég meghasadt. Nincs más lehetőség, mint keresni a reménysugarat, amely egy másik világba vezet bennünket.

vissza az előző oldalra