Lovistyek Renáta - Változás                                                         

Régmúlt álmok végtelen mezején,

Sétálok, és a fényt keresem én.

Borúlt ég alatt visz messze  utam,

Szél söpri mellém a széthullt álmokat.

Hófehér ruhában elhullt virágok között,

Hiába futok, nem látom Őt.

 

Új időknek friss mezején,

Sétálok, és körülvesz a fény.

Azúros ég alatt visz tovább utam,

Szél hozza  nekem az új dalokat.

Hófehér ruhában virágtenger közt,

Mindenben ott vagy, s Tebenned minden örök.

 Lovistyek Renáta - Újjászületés

Gyöngéd, langyos szellő táncol

a csupasz gallyakkal,

élesztgeti halott kedveseit a napsugár,

kedves fátyolfelhők vonulnak az égi rónán.

 

Gyöngéd, langyos szellő gyógyítgatja

az átázott földeket,

feléleszti halott kedveseit a napsugár,

vidám madárkák zengik az élet dalát.

 

Mi halott volt, most újraéled,

nem teljhatalmú az elmúlás.

 

A szép gyilkos ködös fátylával nem örök,

nem úr a halál az élet fölött.

 

Gyöngéd, langyos szellő játszik

az élet dallamaival,

magához öleli viruló kedveseit a napsugár,

a tavasz megváltó színeiben tapsol a táj.

vissza az előző oldalra