Élethosszig tanulni

Február közepéig kellett leadni a felsőoktatási intézményekbe jelentkezőknek a felvételi jelentkezési lapot. Azt gondolnánk, hogy ez a tény, nagyon szűk réteget érint, nagyjából az elmúlt néhány évben, vagy az idén érettségiző fiatalok és szüleik követik nyomon a felvételivel kapcsolatos tájékoztatókat, információkat. Az utóbbi években azonban örvendetes módon, egyre nagyobb azoknak a száma, akik nem közvetlenül az érettségi évében jelentkeznek felsőoktatási intézménybe (egyetemre, főiskolára), egyre szélesebb társadalmi réteg tartja fontosnak, hogy munka mellett, felnőttként, vagy a már megszerzett első diploma mellett új ismeretekre tegyen szert, megtanuljon egy új szakmát, egy idegen nyelvet, vagy saját szakmáján belül magasabb szintű képzésben vegyen részt.

Az Európai Unió egyik kiemelkedően fontos eszméje a „tanuló társadalom” megteremtése. Legfontosabb vívmánya, hogy a tanulást nem a fiatalkorban befejeződő folyamatként, egy életszakasz lezárásaként kezeli, hanem kiterjeszti az élet minden szakaszára és területére. Bizonyára sokan hallottak már Önök közül az „Élethosszig tartó tanulás” elvéről (angol elnevezése a „Life Long Learning”, rövidítése: „LLL”), mely ennek az új rendszernek a modellje. Az élethosszig tartó tanulás nagyon jól kifejezi azt a törekvést, amit az irányzat magában foglal, jelentése: tanulni egy életen keresztül, új ismereteket szerezni felnőttkorban, beleértve a nyugdíjas kort is. Előtérbe kerül a felnőttek képzése, átképzése, akár a munkahelyeken a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátításáról, akár magasabb munkakör betöltéséről van szó. A tanulást befektetésként kezeli, mint lehetséges választ a társadalomban végbemenő gyors változásokra, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő tudás és szakmai végzettség megszerzésén keresztül.

Az Európai Unió által kiadott dokumentum (Fehér Könyv) szerint bátorítani kell az új ismeretek megszerzésének szándékát, szorosabbra kell fűzni az iskolák (képzési tevékenységet folytató intézmények) és a vállalatok kapcsolatát, le kell győzni a kirekesztést, egyenlő esély kell teremteni mindenkinek a képzésekben való részvételre, a tőkebefektetést és a képzésbe történő befektetést egyenlő alapon kell kezelni, el kell sajátítani három európai unióbeli nyelvet.

Természetesen a tanulás erőfeszítést kíván, a munka új formái (például a számítógép használatának széleskörű elterjedése), új tudást követelnek meg, és az új tudás megszerzésének, a tanulásnak különböző új formái jelennek meg. A tanulás napjainkban nem csak az iskolarendszerű tanulást jelenti. Az önszerveződő tanulás jellemző sajátossága a felnőttoktatásnak, melyre Dániában, Svédországban és az Európai Unió más országaiban kiváló és követendő példákat találunk.

Dániában például a felnőttoktatásnak a kétharmadát nem az állam, hanem a társadalom végzi, művelődési szövetségek formájában. A 34 országos nagyságrendű szövetség munkáját a Közművelődés Országos Tanácsa fogja össze, az általuk szervezett esti iskolákban a látogatók létszáma évenként 1 millió fő, akiknek a 75 %-a nő. Szakmai szövetsége van az Amatőr Színházaknak, a Háziipari Társaságnak, létezik Háziasszonyok Művelődési Szövetsége, Szabad Művelődési Szövetség, Népi Közművelődési Szövetség. Egy érdekes elnevezésű „Mit csinál a nép” öntevékeny szervezet, dán nevén „Folkevirke” célja például nyílt politikai párbeszédek kezdeményezése és támogatása aktuális politikai, szociális, kulturális, vallási kérdésekről, kötetlen, klubszerű formákban.

A mozgalom fel tud ajánlani egyhetes tanulási lehetőséget a vele együttműködő népfőiskolákon, előadássorozatokat, tanulókör-vezetői foglalkozásokat, vitanapokat, nyári és őszi táborokat szervez gyerekeknek, nagyszülők és unokáik részére, bel- és külföldi tanulmányi kirándulásokat kezdeményez politikailag érdekes helyszínekre, országokba.

A szövetségnek egy folyóirata is van, amelyik négyszer jelenik meg egy évben, különböző összeállításokban, melynek témái: a demokrácia, a nép befolyása az országok kormányzására. A felnőttoktatás, képzés, átképzés és továbbképzés területén az elmúlt években, Dániában radikális reformok születtek, hogy még hatékonyabban segítsék az ország gazdasági és társadalmi fejlődését. A törvénycsomag fontos momentumai közül csak néhány érdekesség:

-         Törvény az alapképzési programokról – Két éves alapismeret és szakmát adó speciális tanfolyamok 18 év körüli fiataloknak, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra.

-         Közművelődési ifjúsági alapoktatás – Általános szakirányú oktatás azok számára, akik nem végezték el a kilencosztályos alapiskolát, napközi főiskolák, felnőttoktatási központok, termelési iskolák, egyéb formális és non-formális intézmények lehetőségei.

-         Törvény a fizetett szabadságról – kinek, mikor, mennyi tanulmányi szabadság és hétévenként megismétlődő alkotói szabadság jár. A tanulmányi szabadság maximális időtartama egy év, de ismétlődhet.

-         Törvény a dolgozók iskolájában tanulók támogatásáról – 25-től 60 éves korig terjedő jogosultság, amely minden felnőttoktatási intézményre kiterjed, beleértve a népfőiskolákat is.

-         Törvény a települési önkormányzatok foglalkoztatást támogató intézkedéseiről – tanácsadási és tájékoztatási kötelezettség, speciális tanfolyamok, állami visszatérítések, egyéni vállalkozást elindító támogatások.

A fentiekből az is kitűnik, hogy az Európai Unió tagállamaiban, köztük Magyarországon is átalakulóban van az oktatási rendszer. A tanulás a mindennapok részeként új lehetőséget nyújt személyes fejlődésünkben, emberi kapcsolataink kiszélesedését, ismereteink bővülését, egy minőségileg magasabb életforma elérését teszi lehetővé. Társadalmi szinten kiemelkedően fontos szerepet kap a felnőttek képzése, a különböző oktatási rendszerekben való részvételük, az anyagi és módszertani támogatás előtérbe kerül. Már csak rajtunk, felnőtteken múlik, hogy milyen arányban veszünk részt ezeken a programokon, mennyire vagyunk nyitottak a tanulás új formái iránt, mennyire tudunk és akarunk részesedni a XXI. század vívmányaiból, mennyire engedjük közel magunkhoz az egész életen át tartó tanulás eszméjét.

Lapunkban igyekszünk folyamatosan megismertetni a Kedves Olvasókat, a felnőttek képzésében való részvétel lehetőségeivel, tájékoztatni a különböző tanfolyamok, továbbképzések helyszíneiről, a részvételi feltételekről. Következő számunkban a tanulás különböző formáiról olvashatnak, valamint igyekszünk bemutatni egy-egy jelenleg is tanuló felnőttet, a felsőoktatás, szakképzés, vagy non-formális képzés területeiről.

vissza az előző oldalra