Papné Gogolák Márta - Jane Austen: Büszkeség és balítélet - menthetetlen romantikusoknak

Borongós téli estéken nincs jobb elfoglaltság számomra, mint a duruzsoló kályha mellett egy kényelmes fotelben kuporogva olvasni. Egymást követhetik a versek, a tengerparttokra, trópusokra repítő naplók, útleírások, de lelkem igazi vigasza egy hamisítatlan romantikus regény.

Az angol regény a XVIII. században született. A brit származású írónő, a Brontë nővérekkel együtt a XIX. században megteremtette ennek női írói hagyományát is.

Jane Austen saját társadalmi rétegét, a vidéki felsőközéposztályt mutatja be regényeiben.

Műveinek szereplői hétköznapi emberek, de felvilágosult, racionális életszemléletű, magas erkölcsi érzékű főhősei kiemelkednek közülük.

A Büszkeség és balítélet c. regény főszereplőjét, Elizabeth Bennettet és négy testvérét szívesen férjhez adná már édesanyjuk egy-egy gazdag úrhoz, de szerény hozomány birtokában nem könnyű megfelelő kérőt becserkészni. Ráadásul a lányok szerelemből kívánnak férjhez menni. Lizi azonban nem csak szép és okos, visszafogott iróniája, - mellyel környezetét szemléli - tartása, erkölcsi fölénye révén beleszeret a környék legrangosabb, leggazdagabb főura, Mr. Darcy. Ám a bonyodalom itt kezdődik.

Kedvenc epizódom, amikor a két főszereplő, Miss Bennett és Mr. Darcy (miután a hölgy kikosarazta a gőgösnek vélt urat, s a helyzet már-már reménytelennek látszik) véletlenül találkozik a férfi birtokán, mert az váratlanul hazatér. Reménykeltő sorok ezek, ezért ezt idézem.

„… Amint a gyepen át sétáltak a folyó felé, Elizabeth megfordult és visszanézett. Nagybátyja és nagynénje is megálltak, s miközben Mr. Gardiner találgatta, milyen régi lehet a kastély, egyszerre megjelent a kastély gazdája: azon az úton jött feléjük, amely a ház mögött az istállókhoz vezetett.

Húsz méterre sem voltak egymástól, s Darcy oly hirtelen bukkant fel, hogy okvetlenül meg kellett látniok egymást. Szemük rögtön találkozott, s mindkettejük arcát mély pír öntötte el. Darcy láthatóan összerezzent, s egy pillanatig mozdulni sem tudott a meglepetéstől, de csakhamar erőt vett magán, a társaság felé indult, s ha nem is teljes hidegvérrel, de legalább tökéletes udvariassággal szólította meg Elizát.

A leány először önkéntelenül elfordult, de Darcy közeledtére megállt, és alig palástolható zavarral fogadta köszönését. … Elizabeth egészen elámult, mennyire megváltozott Darcy modora utolsó találkozásuk óta – minden szó, amit tőle hallott, fokozta zavarát, s mivel folyton az járt az eszében, milyen helytelen, hogy Darcy itt találta őt, a néhány perc, amelyet most együtt töltöttek, életének legkínosabb percei közé tartozott. De Darcy sem látszott nyugodtabbnak: beszédéből teljesen hiányzott a megszokott higgadtság.”  

Természetesen számtalan félreértés, bonyodalom árán találnak egymásra a szerelmesek, és a várva várt happy and nem marad el. A fordulatos cselekmény során pontos korrajzot kapunk a vidéki felsőközéposztályról, a sokatmondó részletek érzékletesen festik elénk a szereplőket és környezetüket. Az írónő pszichikai éleslátásának köszönhetően a szereplők nem sablonos figurák, hanem hús-vér emberek. Külön gyönyörűség a gazdag, választékos nyelven írt mű olvasása, hiszen nem csak a szereplők jelleme, a cselekmény fordulatai lebilincselőek, hanem élvezet ízlelgetni kifejezéseit, gondolatmenetét is.

Szívesen ajánlom a könyvet mindenkinek, akitől nem áll távol e kor és stílus. Öröm számomra, hogy Kiss István tanár úr is a könyv és írója rajongói közé sorolja magát, erősítve azon meggyőződésem, hogy a jeles író nemcsak nőkhöz szól.

vissza az előző oldalra