A hónap kérdése: A nyilvánosság hatalom?

dr. Ács Ferenc, a Lokálpatrióta Egyesület képviselője:

Igen, sőt a modern demokráciákban a nyilvánosság a médián keresztül önálló hatalmi ággá nőtte ki magát. Csak az nem mindegy, hogy kinek a kezében van.

Bácskai Júlia, pszichológus „szabadszóműves”:

A nyilvánosság = hatalom. Nagy baj, hogy a nyilvánosság fénykörében örökké a hatalmasok vannak. Úgy kell tompítani őket, hogy mi, átlagemberek kiállunk, és verjük a tamtamot nyilvánosan, saját érdekünkben! Ehhez motiváció kell, és hit, hogy érdemes.

Járvás Péter:

A nyilvánosság hatalom (ha akarom). Ám nem elég őt biztosítani nekünk, hanem mellé nyitott fülekre is szükség lenne - sajnos ez a kettő nem jár együtt automatikusan. Korunkban korábban elképzelhetetlen mértékben szaporodtak el a médiában embertársaink megnyilatkozásai a legkülönfélébb témákban, szinte lehetetlen ebből az áradatból kiszűrnünk az egyes személy véleményét.

Ha valami mégis megragad agyunkban, az többnyire nem a mondanivalóban foglalt abszolút igazság értékének, hanem harsányságának, vagy a beszélő személyének tudható be. Kérdés: mennyit ér a nyilvánosság, ha a szavak elvesznek a végtelen számú információ futóhomokjában?

dr. Kemény Zoltán:

A nyilvánosság lehetőség és felelősség is egyben! Sokan élnek, de még többen visszaélnek vele. Sajnos ez alól a hatalom sem kivétel.

Pap László, pszichológus:

A nyilvánosság a hatalom ellenőrzése csupán. Nem valódi hatalom. Gyakran cirkusz a népnek. Jó kezekben borsot tör a hiú és pöffeszkedő hatalom orra alá. Rossz kezekben butítja és hülyíti a népet. (Már, aki hagyja magát.)

Rácz Nándor, a Lokálpatrióta Egyesület képviselője:

Inkább “ellenhatalom”, tekintve, hogy a “hatalom” nem szereti a nyilvánosságot.

Ternák Zsuzsanna, kommunikáció szakos hallgató:

Sajnos 2005. november 12-én eljutottunk oda, hogy nyugodt szívvel kijelenthetem: a válasz véleményem szerint igen! Ha azt nézzük, mindenki be van pánikolva a madárinfluenzától és a magyar nép nem veszi a baromfit, pedig még egy emberen nem mutatták ki a betegség jeleit és abba sem gondol bele senki, hogy ha megfőzöd azzal fertőtleníted…. Ezzel kapcsolatban rökönyödtem meg: háttértévézést folyatatva (mert ez is olyan trendi) közérdekű felhívás gyanánt Magyarország mesterszakácsa, Laci bácsi, bíztat minket, hogy együnk baromfit, mert az olyan jó. És ne aggódjunk, a boltokban kizárólag friss magyar terméket árulnak, amelyek minőségét természetesen állatorvosok ellenőrizték. Véleményem szerint ezzel kizárólag a média és az esti híradók okolhatók, hiszen már féléve legalább öt percet mindig kap a madárinfluenza-para. Ugyanakkor nem tudom, hogy kinek jó az, ha bepánikol Magyarország és a baromfitermelők csődbe mennek. És félek a következő fél évtől is. Választások meg minden! A csapból is politika fog folyni, pedig szerintem az emberek többsége szórakozni akar a tv előtt és nem mérgelődni.

Tóth Ákos, főiskolai hallgató:

A nyilvánosság véleményem  szerint nem jelent hatalmat. Eszköz lehet annak megszerzéséhez, környezetünk befolyásolásához. Ha ügyesen használjuk  ezt az eszközt, szerezhetünk akár hatalmat is (ezzel azonban vigyáznunk kell).

Egy demokrácia elképzelhetetlen számomra nyilvánosság nélkül. Ebben nem a hatalom a fontos, hanem a nyilvánosság és a részvétel.

vissza az előző oldalra