Könyvajánló: Philip K. Dick összes

Philip K. Dick egyike volt a XX. század legjelentősebb sci-fi íróinak, sőt, egyesek szerint a XX. század második felének legnagyobb amerikai regényírója.

Ez talán kissé eltúlzott szubjektív vélemény, de azt biztosan állíthatjuk, hogy manapság sokkal többet beszélnek róla, mint életében. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az írásából készült Szárnyas fejvadász című, korszakalkotóra sikeredett filmet követően a nagyközönség elkezdett megismerkedni az akkorra már sajnos halott szerző műveivel.

Ezt a „poszt sikerességet” láthattuk már számos jelentős és jelentéktelen művész esetében, hiszen az irodalmi társadalom „magasan ülő” megfejtői döntik el, hogy kiből kreálnak „sztárt”, veszik rá olvasók ezreit, hogy az adott szerző műveit tömegesen kezdjék el vásárolni. Mindezek pozitív hatása, hogy az arra hivatott olvasókat valóban megismertetik értékekkel, mások viszont sznobizmusukból fakadóan divatot sajtolnak belőle, felhígítják.

Az érték mindenesetre érték marad, Philip K. Dick Magyarországon is megjelent írásai pedig valóban stílusteremtők, elemeik sorra visszaköszönnek a manapság piacra dobott filmekben is.

A „szakértők” már nem csupán briliáns sci-fi írónak tarják, hanem jelentőségét összemérik William S. Burroughs-sal, Kafkával, vagy akár Dosztojevszkijjel is.

Így, ha az ember betéved egy könyvtárba, nem biztos, hogy Dick műveit a sci-fi, sokkal inkább a Külföldi Irodalom D betűjénél találja majd. Bizonyos írók stílusa, mentalitása annyira közel áll az olvasóhoz, hogy szinte csak maga az írás számít, a cselekmény lehet akár mellékes is, vagy egyáltalán nem is kell, hogy legyen, hiszen a megfogalmazások önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy jól érezzük magunkat olvasás közben.

Dick nem így ír, mondhatni néhol felszínes és kiszámítható, alapötletei mégis akkorát dobnak művein, hogy bármilyen szánalmasan is lennének megírva könyvei, akkor is végigolvasnánk őket, hiszen olyan alapötletekből indul ki, amelyek beteges fantáziáinkban esetleg már nekünk is megfogalmazódtak, komolyan azonban soha senki nem vetette papírra ezeket. Számos hollywoodi filmkészítő nyúlt már műveihez, így nem véletlen, hogy olvasás közben visszaköszön néhány film a közelmúltból. A „Kizökkent idő”-ben például ráismerhetünk a Jim Carrey által nagyszerűen játszott „Truman Show”-ra, amelyben a főszereplő tudtán kívül évekig egy elzárt világban él, melyből csak nehéz küzdelmek árán tud kitörni.

Ismerős lehet még Ridley Scott „Emlékmása”, vagy Spielberg „Különvéleménye” is, habár ezek magyarul még nem jelentek meg. Itt van viszont a Hugo-díjas „Ember a Fellegvárban”, mely a második világháború tézisét fordítja ki, vagyis mi lett volna, ha nem a szövetségesek nyerik a háborút? Ebben a bizarr világban a náci Németország a Japán szövetségesekkel karöltve uralja Amerikát és az egész világot. A „Figyel az ég”-ben Dick azt boncolgatja, milyen lehet mások által elgondolt világokban létezni, mások fejében élni, s mint ahogy az több írásában visszaköszön, itt is a „ki figyel meg kit” elmélet érvényesül. Dick néha olyannyira belebonyolódott a konspirációs elméletekbe, hogy gyakran már önmaga sem tudta, hogy mit ír, a történetek szálai esetenként kibogozhatatlanok, az utolsó oldalakon pedig előfordulhat, hogy magunk sem értjük, hogy melyek a válaszok a időközben felmerült kérdéseinkre.

Ennek ellenére könyvei a nehezen letehető kategóriába sorolhatóak, fantáziaviláguk pedig alappillér lett az őt követő sci-fi megmondóknak. Philip K. Dick 1982-ben hunyt el, így nem élhette meg, hogy kitalációi világhírnevet kölcsönözzenek neki. Lelkes követői azonban folytatják az általa megkezdett hagyományokat. 

Magyarországon is folyamatosan teszik közzé, vagy adják ki újra műveit, ebben leginkább az Agave Kiadó serénykedik. Íme a legfrissebbek: „Kamera által homályosan”, „Ubik” és „Valis”.

Magyar Norbert

vissza az előző oldalra