Jeles napok a naptárban: Mindszent és Szent András hava

Október 23.- János napja: Néhol a szobai világítás kezdő napja.

Október 25.- Mór napja: Időjárásával jövő- és termésjósló nap.

Október 26.- Dömötör napja: Vendel mellett az őszi pásztorünnepek napja. Az Alföldön és az ország észak-keleti részében főként a juhászok körében kedvelt a “Dömötörözés”, a juhászbál.

Október 28. – Simon Júdás napja: az első télkezdő nap. A marhák behajtásának napja. Tokaj-hegyalján ilyenkor kezdődött a szüret.

Október 31. – Farkas napja: Termőnap a faültetésre

November 1. – Mindszentek napja: a cselédfogás, a bíróválasztás, és a tanácsújítás napja. A kukoricát már a padláson kell találnia. Egyházi ünnep, amelyhez a halottakra való emlékezés szokásai, hiedelmei kapcsolódnak. Ez a nap a halottak estéjének vigíliája*.  Nem ismeretes, hogy az ünnephez tartozó népszokások mikor alakultak ki. A sírok megtisztítása, virággal díszítése, a halottak lelkiüdvéért szóló gyertyagyújtás, egész nyelvterületünkön egyformán elterjedt szokás. Mindezek mellett helyi szokások is kialakultak: Göcsejben pl... mindenki anynyi verset harangozott, ahány halottja volt. Másutt a koldusokat megajándékozták az erre az alkalomra sütött cipóval, rétessel stb..

Ahol szokásban volt a halott etetése, ott – a család bőséges lakomázása után – éjszakára a család halottainak terítettek asztalt, aszerint a hiedelem szerint, hogy ezen az éjszakán a halottak kikelnek a sírjukból. Pest megye néhány településén sokáig élt az a szokás, hogy Mindenszentek előtti estén, amikor a sírok már rendben voltak, a virágok közé apró pénzeket dugtak el a felnőtt családtagok. Mindenszentek napján amikor a gyerekek is kimentek a temetőbe, a sírokon megtalálták a pénzecskéket, a szülők pedig azt mondták, hogy ezeket a halottak küldik nekik a túlvilágról.

A halottak nyugalma végett általános dologtiltó nap: tilos volt a földmunka, a répa és a krumpli elvermelése, a varrás, a mosás, a takarítás, a meszelés, néhol nem csak ezen a napon, hanem az egész halottak hetében.

November 3. – Hubert napja: a vadászok védőszentje, akik ezt a napot nagy vidámsággal ünneplik.

November 11.- Márton: A téli évnegyed kezdő napja. Már az Árpád-korban is bérlet és bérfizető nap volt. A műhelyekben és a boltokban ekkor gyújtottak először gyertyát. Ennek megünneplésére a mesterek vacsorát adtak a legényeknek, s az ezen feltálalt libasültet „gyertyapecsenyének” nevezték. A polgárok és a nép is levágta a maga libáját, a „Márton lúdját”. Ezen a vacsorán kóstolták meg az újbort is, melynek Márton volt a bírája.

Vásár és búcsúnap is, a fiatalság vendégeskedésének napja. Mint évnegyedkezdő, gonoszjáró nap is, ezért asszonyi dologtiltó a mosásra és a ruhaszárításra, különben dögvész törne ki a négylábúak között. Negyvenes nap, karácsony rámutató és a tél ellentétes rámutatónapja. Számtalan időjóslás fűződik a naphoz: “Márton olykor fehér lovon jár” - tehát felkészültünk a havazásra: “ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál”, vagy “ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél.” Ha ezen a napon esik a hó, hosszú tél várható.

Szente Krisztina

vissza az előző oldalra