A hónap kérdése: Kívánna-e korszerűsítést napjainkban a házasság intézménye?

Dr. Ács Ferenc, a Lokálpatrióta Egyesület képviselője:

Szerintem nem, mert a jó házasság alapja a szerelem és a szeretet. Csak a legbelsőnkben megbújó érzelmek tudják a házasság intézményét működtetni.  Szerintem a maga ezernyi apró küzdelmével együtt is a házasság a legmélyebb és legszebb kapocs, amely két ember között ki tud alakulni.

Bácskai Júlia, pszichológus „szabadszóműves”:

Naná! Eddig nem találtak ki jobb intézményt. A javaslatom: 5 évente újítanod kell (még mindig ezt a nőt akarod?) (és ő téged?) és így érvényesíted. Ha nem újítjátok, automatikusan megszűnik! Semmi válás, procedúra. Mit szóltok?

Csontos József, református lelkész

Erre a kérdésre nem tudok röviden válaszolni.

Dr. Kemény Zoltán:

A közelmúltig a házasság intézménye a társadalom egyik építőköve, alap intézménye volt. Anyagi, egzisztenciális biztonságot nyújtott és megteremtette a gyermeknevelés optimális feltételeit. Társadalmunk - amerikai mintára  öntörvényeit követve, kontroll nélkül, gyorsulva-sodródva bonyolódik önmagába. Ez már nem emberközpontú társadalom, hanem öncélú szervezet. Egyre inkább egy termeszvárhoz hasonlít,  ahol az egyén már önállóságát elvesztve, vagy feladva, fogyasztóvá degradálva, kiszolgáltatott helyzetben, értékvesztett bizonytalanságban él. Ez tükröződik a házasságokban is. Két bizonytalan létállapotú  ember hogy’ is tudna biztos alapokon álló házasságot kötni, illetve fenntartani? A házasság intézményét önmagában " korszerűsíteni"  nem lehet, hogy mi lesz belőle, az a jövőnk alakulásától függ! Reménykedjünk!

Dr. Kollár Pál, ügyvéd:

A házasság intézménye nem. Emberi kapcsolatainkat azonban alapjaiban kéne újraértékelni!

Pap László, pszichológus:

Igen, mert ha a házasságok fele manapság válással végződik, a másik fele meg olyan, amilyen, érdemes lenne elgondolkozni, vajon csupán a házasfelekben van-e a hiba?!

Rácz Judit:

Vannak dolgok, amelyeken minden igyekezetünk ellenére sem tudunk változtatni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a házasság intézményének modernizálására, korszerűsítésére tett mindenfajta kísérlet kudarcba fulladt, és talán éppen azért sikerült fennmaradnia, mert ennél jobbat (férfi, nő és gyermek számára) még senki sem talált ki. Annyit azért sikerült elérnünk (bár ez sem mindenütt elfogadott a világban), hogy azt legalább szabadon eldönthetjük, akarunk-e házasságban élni, és ha igen, kivel. Aztán már csak arra kell vigyáznunk, nehogy úgy járjunk, mint az oroszlán, aki egy csapat gazellára vadászik. Egyszerre csak egyet tud megfogni. El kell döntenie, hogy megelégszik azzal, amit megfogott, és biztosan jóllakik,  vagy tovább hajszolja a csapat gazellát, de akkor egyáltalán nem biztos, hogy újból sikerrel jár a vadászaton.

Rácz Nándor, a Lokálpatrióta Egyesület képviselője:

Mint intézmény nem, de növekedhetne a társadalmi elvárás a párkapcsolatok tartósságára vonatkozóan.

Surman István, vállalkozó:

Saját házasságkötésével előbb-utóbb mindenki igazoltan elfogadja a hagyományos házasság intézményes formáját, s csak utána kezd el gondolkodni annak reformálásán. Ezért mondják, hogy aki kívül van, az be szeretne kerülni, aki bent, az menekülne. Szerintem nem a házasság intézménye szorul reformra, hanem önző, karriert hajszoló, egymást meghallani nem tudó életmódunk immár intézményesedett formája.

vissza az előző oldalra