Jeles napok a naptárban: Kisasszony és Szent Mihály hava

Augusztus 1. - Péter napja: Népiesen Vasas Szent Péter. Dologtiltó nap a szőlőskertekben.

Augusztus 4. - Domokos napja: A tél ellentétes rámutató napja.

Augusztus 05. - Haviboldogasszony napja: Sütést tiltó nap.

Augusztus 6. - Urunk színeváltozása: A szőlő tarkulásának a napja.

Augusztus 10. - Lőrinc napja: A tűzoltók, a tűzzel dolgozó pékek, cukrászok, a tisztítótűzben szenvedő lelkek középkori patrónusa. Az ősz kezdő- és egyben rámutató napja. Esőjével bő szőlő- és gyümölcstermést jósol. Ezen a napon Lőrinc belepisil a dinnyébe, ettől kezdve az elveszíti édességét.

Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja: Legrégibb egyházi ünnepünk, melyen Mária mennybemenetelét ünnepeljük. Sokhelyen búcsút tartanak ezen a napon.

Az úgynevezett két Boldogasszony közét ( augusztus 15.- szeptember 8.-ig ) varázslóerejű időszaknak tartották. A bukovinai székelyek táncmulatságokat rendeztek ilyenkor, Bácskában az ismerkedés napját jelentette az augusztus 15.-i mulatság. A moldvai magyarok virágokat és gyógynövényeket  szenteltek, amelyekkel a betegeket füstölték és a mennydörgést űzték. Az asszonyoknak ettől a naptól megtiltották a fürdést a folyóban. A Muravidékén dologtiltó nap, mert ha ezen a napon süt valaki a tűz kitör a kemencéből. Derült idejével jó gyümölcs- és szőlőtermést jósol. Ilyenkor gyűjtik az ültetnivaló tojásokat, csépelik magnak való búzát.

Augusztus 18. - Ilona napja: Asszonyi dologtiltó nap, de főleg kotlóst nem szabad ültetni ezen a napon.

Augusztus 20. - István napja: Mária Terézia 1774-ben nyilvánította országos ünneppé. Első alkalommal 1818-ban rendeztek körmenetet az államalapító jobbjának tiszteletére. Egyes vidékeken ekkor rendezték meg az aratási felvonulást, amelyen 7-8 lány vitte a kalászokból font koszorút, s a többiek lovaskocsikon követték őket a templomig, ahol közös imával adtak hálát a munkák sikeres befejezéséért. Ez a nap az új kenyér ünnepe is, ezért több helyen nagy kenyeret sütöttek ilyenkor a legszegényebb családoknak, amelyhez házról-házra járva gyűjtötték össze a lisztet.

Augusztus 24. - Bertalan napja: Termésvarázsló, őszkezdő nap.

Szeptember 1. - Egyed napja: Ekkor állnak szolgálatba a számadó pásztorok és ettől kezdve hat hétig nem vesznek tiszta ruhát és böjtölnek. A szőlőhegyen zárónap, nem szabad többé a szőlőbe szekérrel járni, sem abroncsos edényt hordani. Időjárásával jó szőlő- és gyümölcstermést jósol.

Szeptember 8. - Kisasszony napja: Szűz Mária születésénk napja, melyet az egész magyar nyelvterületen búcsúnapként ünnepelnek. Egyes helyeken ezen a napon kezdték el a gabona vetését, hajnalban a vetőmagot kitették a harmatra, hogy az Úr megszentelje, ne üszkösödjön és bőven teremjen. Számos vidéken a cselédek szolgálatba lépésének a napja, a dióverés és a fecskék útra kelésének a ideje.

Szeptember 14. - A Szentkereszt felmagasztalása: „Üresnap” a vetésre, s Krisztus keresztvitelének képzetkapcsolatával a lábbajok gyógyításának a napja.

Szente Krisztina

vissza az előző oldalra