Mit jelent számodra Dabas?

„Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel

egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,

tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,”

                                                               (Radnóti Miklós) 

Biztosan benned is érzések és gondolatok kavarognak, ha felelni akarsz a kérdésre…

Amikor jöttek a válaszok, mindig felmerült valami új dolog bennem a városunkkal kapcsolatban, mindig más szempontok mentén határoztam volna meg, hogy számomra mit jelent. Nézd, hátha Te is új nézőpontokat kapsz Dabas szemléléséhez:

Név nélkül

Azt a helyet, ahol felnőttem, ahol általános- és középiskolába jártam.

Azt a helyet, ahol szüleim, rokonaim élnek.

Azt a helyet, ahol körülvesznek a barátok, ismerősök.

Azt a helyet, ahol szeretet vesz körül.

Azt a helyet, amiről mindig szeretettel beszélek.

Azt a helyet, amely elkápráztat kisvárosi bájával.

Azt a helyet, ahova mindig visszatérek.

Ezt jelenti számomra Dabas.

B.A

Dabas? Dabas az a hely, ahol lakom, az otthonom. Igazság szerint egy szép, kiépített kisváros szórakozási lehetőségek nélkül. A fiatalok többsége, köztük én is, unalmasnak találják az állandó, szokásos programokat. Egy-egy „motelkör”, vagy beülni valahova, ennyi lehetőségünk van Dabason a szórakozásra. Valószínűleg ezért van az, hogy a legtöbb fiatal mielőbb szeretne elkerülni egy olyan helyre, ahol pezseg az élet. Ezzel én is így vagyok, hiszen én is szeretem a jó bulikat, az új embereket. Ha több program lenne, amivel színesebbé varázsolnák a nyarat, biztosan nagyobb élet lenne a városban.

Foki Krisztián

Fiatalabb koromban sokat lézengtem. A szokásosnál többet. Azokon az utcákon, tereken, erdőkben és földutakon, melyek ma már nem is hasonlítanak egykori arculatukra. Sok minden megváltozott. Más lett a környezetünk, az otthonunk.
Szeretek itt élni. Van valami varázsa ennek a kisvárosnak, ami biztosan máshol is megvan, de én itt nőttem fel és valamelyest a magaménak is érzem. Az ember kimegy az utcára és odaint a szomszédnak, aki éppen akkor áll ki a garázsból az autóval. Dolgozni megy ő is. A Bartókon minden reggel ugyanazok az arcok ugyanakkor indulnak munkába, a létra a tetőcsomagtartón, a munkások az ABC-ben veszik a reggelijüket, a vendéglős kirakja a székeket, a buszok jönnek-mennek, hozzák a diákokat az iskolába. Van nyüzsgés, van élet!
Kicsi gyerekként sokkal közelebbinek tűnnek azok a dolgok, amikre ma már szinte ügyet sem vetünk. Egy terebélyes bokor, ami alatt rejtekhelyet találtunk, a sportpálya körüli kerítésen tudtuk melyik két rács között akkora a hely, hogy éppen befértünk, a járdán vigyázva ballagtunk, hogy a fekete szurokcsíkokra még véletlenül se lépjünk.
Nemrég felfigyeltem egy srácra. Ugyanott mászott be a sportpályára, ugyanazon két rács között, ahol régen mi is.
Megvannak még ezek a dolgok! Itt vannak körülöttünk, csak már nehezebben vesszük észre őket.
Valójában nem is a környezetünk változik. Hanem mi magunk.

Gula Mónika

A csoporttársaim szerint én folyton rohanok haza: „Dabas számodra a metropolisz??”

A lakhelyem, az otthonom, a hely, ahol születésem óta élek. Büszke vagyok rá (legtöbbször). Szeretem minden hibájával együtt. Itt élnek a rokonaim, a barátaim. Jó látni, ahogyan fejlődik, kiépül és terjeszkedik. Nem baj, ha mindezt lassan teszi, így folyton lesz benne mindannyiunk számára valami, ami az újdonság erejével hat. Egyelőre nem tudnám máshol elképzelni az életemet, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy csak jó dolgokat jelent számomra. Ha nem éveket, hanem egy-egy napot tekintünk, gyakran unatkozom itthon. Nem mintha nem lenne elég barátom (és dolgom). Mégis. Talán a nyári pezsgés, vagy valami megfoghatatlan dolog, ami élettel tölti meg esténként is a várost. Bizonyára mindennek eljön az ideje (folyton ezt halljuk). Csak győzzem kivárni…

Király Tibor

Dabas. A város, melyben 23 csodálatos évet töltöttem idáig, és bár egy időre elhagyom, remélem, még sok szép évet fogok itt eltölteni. Dabas számomra mindig a biztonságot jelentette, a nyugalmat, a családot, a barátokat. Bárhol jártam a világban, az országban, ideérkezve mindig elfogott az az érzés, hogy: na, most értem HAZA. És ez a szó fejezi ki legjobban mit jelent nekem Dabas. Nekem ez a város az otthonom, és az itt élők a családom. Ezt igazán most fogom érezni majd, nagyon fog hiányozni a város. Örülök annak, hogy jó kezekben van, folyamatosan épül-szépül, és ez így van rendjén. Vigyázzunk erre a városra, hiszen a miénk!

Lengyel Brigitta

Úgy gondolom, mindannyiunk életében megtalálhatóak azok a bizonyos ?biztos pontok?, amik megléte fel sem tűnik, amelyek megtartásáért semmi különöset nem kell tennünk, de amint eltávolodunk tőlük, furcsa hiánnyal találjuk szemben magunkat.

Valami nagyon hasonlót érzek most Dabassal kapcsolatban, hiszen 18 évnyi - látszólag természetes - itt tartózkodás után 2 évre budapesti lakos lettem.  Dabas azóta a tudatosított otthonom. A név, amit ha meglátok az útbaigazító táblákon, akkor örülök neki, és a név, amiről, ha budapesti barátaim hallanak a TV-ben, mindig elmesélik nekem; a hely, ahol friss a levegő, ahol egy vásárlókörút alatt kettőnél több ismerőssel találkozom, és még csak meg sem lepődöm rajta.

Azt ugyan nagyon sajnálom, hogy már nincs kertmozink, ami pedig nagyon hangulatos színtere volt a dabasi közösségi életnek, legalábbis számomra. És sajnálom persze, hogy nincsenek éjszakai járatok, hétköznap is látogatható szórakozóhelyek, színház, és még oldalakon keresztül folytathatnám egy tökéletes város kellékeit, de Dabas nem is az ilyen tényezők megléte, vagy hiánya miatt tartozik azok a bizonyos ?biztos pontok? közé, hanem egyszerűen, mert az otthonom.

Pacsirta Mátyás

Idestova 6 éve már, hogy Pesten tanulok, minek köszönhetően Dabast tudatosan-tudattalanul háttérbe kellet szorítanom.

Képzelj el egy olyan helyet,

-ahol nem ismersz/ismer meg senki, Te sem Őket és ez a legintenzívebb dolog, amit történik köztetek

-ahol nem kell attól tartanod, hogy összefutsz az utcán

Vele*, akivel aztán kölcsönösen kellemetlen színjátékba

kezdtek, mindketten Jófej szerepében parádézva

-ahol egyes-egyedül játszhatsz depressziósat

-ahol nem kell küzdened és harcolnod senkivel

-ahol nem kell semmit bizonyítanod senkinek

-ahová bármikor betérhetsz egy pihenőre erőt gyűjteni

Azt hiszem ilyesmit jelent számomra Dabas, egy szóval: menedéket. Első pillantásra nem biztos, hogy szimpatikus kép

de másodikra…

*pl. 5 éve még 2.legjobb barátod nővérének akkor aktuális pasijával, és annak összes leszármazottjával

P. Vica

Szóval számomra D. (nevezzük csak így) az otthonomat jelenti, mert hisz ott lakom benne a szívében. És nagyon jól érzem magam itt, mert van ott sok fa, ami hűvöset ad (meg sok hernyót, bogarat, de az most mellékes).

Nem mondom, hogy mindig biztonságban érzem magam, de nyugisabb, mint a főváros, jobb a levegő is. A közlekedés már nem annyira! Dabason négyszer olyan figyelmesen kell közlekedni., mint bárhol a világon, mert vannak őrült emberek, akiktől félni kell, mert oly módon közlekednek autóval, motorral, biciklivel, gyalog, hogy az teljesen félelmetes. Nem is értem miért csodálkozik mindenki, hogy kapun kívülre oly ritkán merészkedem.

Más. Szóval azért fejlődik is, mert hát ott az a szép csarnok, amit minden reggel megcsodálhatok a konyhaablakból, teámat szürcsölgetve. És az is jó, hogy ha már ott van az a nagy építmény, akkor tesznek is bele valamit, pl. koncerteket, meccseket, meg egyéb rendezvényeket is. Én úgy észleltem, kezdünk élni, és ez tetszik nekem.

„Nemtom” máshol milyen lakni, mert 2 hétnél tovább, még sehol nem honosodtam meg, de „asszem” szeretek D. szívében lakni, mert jó hely.

Szóval „nemtom”, hogy a "mit jelent számodra" kifejezésbe beletartoznak-e ezek a dolgok, azt hiszem ez inkább a vélemény kategória, de ha így gondoltátok, akkor örülök, hogy megosztottam veletek a gondolataimat.

Prauda Gergő

Ugyanazt jelenti, mint Magyarország, csak piciben és szorosabban. Van, amikor nagyon szeretem, van, amikor már kevésbé, de utána meg újra, hiszen mégis csak az enyém. A legszebb az lenne, ha mindenki a sajátjának érezné, és tenne érte. Konkrét javaslataim is vannak, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani, íme néhány példa:

Öröm látni, hogy egyre több helyen épül rendezett kerékpárút és járda, de nagyon sajnálatos, hogy vannak, akik ezt úgy értelmezik, hogy ezen túl nem az ő dolguk a saját(!) házuk előtti fűvágás vagy akár a virágültetés. Ugyan van, ahol ez egyértelmű, de csak nem várható el mindenhol.  Van egy nagyon szép "Bartók Bélánk", Dabas szíve, a pezsgés utcája, ahol mindig van élet. Kultikus szórakozássá nőtte ki magát az, hogy hétvégenként a környék összes autóval rendelkező fiatalja tesz legalább három kört rajta megcsillantva a legújabb felniket. Egyébként valóban van mit nézni: tetszetős üzletek, kávézók, Városháza, park, fiatalok, stb. Ugyanakkor itt is megfigyelhető a gondolkodásmentes állapot helyenkénti térnyerése, és aggódva pislogok, amikor a Városháza előtti parkban, a déli kánikulában kezdik meg a locsolást, elősegítve ezzel a növényzet kiégését. Érdekes módon ugyanezt látom rendszeresen a Parlament előtt is. Apróság.

Aztán itt van, a havonta megrendezésre kerülő vásár. Nyalóka, kolbász, olcsó zokni és szerszámkészlet. Általában ezekért megyünk ki, pedig mehetnénk másért is, miért is ne lehetne színesíteni, programmal tarkítani, vonzóbbá tenni, hirdetni? Ritkán özönlik egyszerre ennyi ember Dabasra, de így még talán a fiatalokban is megindítana valami bizsergést, hogy elhagyják vasárnap délelőtti rejtekhelyüket. Ki lehetne használni, és még sok minden mást is. Gyerünk!...

Pusztai Laura

Elsősorban a családomat, az otthonomat, a barátaimat jelenti. Másodsorban azokat a helyeket, amiket szeretek (sportcsarnok, kiserdő, strand). Fáj viszont a kivágott fák hiánya, és – helyenként - a sok szemét látványa, ami ellen tenni kellene.

Köszönöm, hogy együtt gondolkodtunk! Remélem, ez a továbbiakban is így lesz:)!

Ha pedig velünk szeretnél gondolkodni - és eddig még nem tetted - írj nekem az aniko@patriota.hu e-mail címre. Cserébe elküldöm Neked is az aktuális kérdést, és ha az számodra pont nem „aktuális”, akkor nem válaszolsz. Szerintem, adj magadnak egy esélyt, hogy el tudd dönteni, tetszik-e a kérdés, és persze ezzel nekünk is lehetőséget adnál, hogy új gondolatokat ismerjünk meg!

További szép nyarat, akár itt, akár a városunktól távol töltöd is!

                                                                                                          Kocsír Anikó

vissza az előző oldalra