Ifjúság 2004

Bauer Béla, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem társadalomtudományi tanszékének docense tartott érdekes elõadást a Kisgyerek Alapítvány Közösségi Házában május közepén.

Az előadás témája az Ifjúság 2004 kutatás volt. Ez a vizsgálat már a második a rendszerváltás kezdete óta, amely megpróbálja leírni azokat a társadalmi, gazdasági átalakulásoknak köszönhető változásokat, amelyek a fiatalabb generációk életében az utóbbi években bekövetkeztek.

A kutatás célja annak vizsgálata, hogy mennyiben és milyen módon változtak az ifjúsági korosztályok iskoláztatását, elhelyezkedését, karrierjét, önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők, továbbá, hogy ezek a hatások, hogyan tükröződnek a fiatalok életmódjában, szabadidős tevékenységében, kulturális fogyasztásában.

A felmérés adatai alapján megállapítható, hogy meghosszabbodott az ifjúsági korszak. A fiatalok egyre több időt töltenek  oktatási intézményekben. Az ifjúsági korszak kitolódásának következményeit jelzi, hogy növekszik az az idő, amit szüleikkel egy háztartásban töltenek el, a szülői háztól való elköltözés leginkább a házasságkötés, vagy az együttélés kezdetével esik egybe, és kevésbé kapcsolódik a tanulmányok befejezéséhez vagy a munkába állás  tervezett időpontjával.

A fiatalok többsége szeretne gyereket vállalni, de az első gyermek vállalása az utóbbi 10 évben évekkel későbbre tolódott. Az utóbbi négy évben javultak a középiskolai végzettséggel rendelkező apák gyermekeinek felsőfokú továbbtanulási esélyei,  az egyetemi és főiskolai hallgatók körében egyaránt számottevően növekedett az érettségizett szülők gyerekeinek  száma.

A kulturális tevékenységek között szereplő néhány, a szabadidőben végzett, - de akkor kevésbé tudatosnak, mint inkább ötletszerűnek tűnő választáson alapuló – elfoglaltság, amiről a fiatalok beszámolnak, jórészt egyéni aktivitást, elhatározást tükröz. A társaság, a közösség hiányzik, szinte eltűnt az igényes társas cselekvés iránti vágy a fiatalok kulturális tevékenységéből. Az elmúlt néhány évben az egzisztenciális biztonságot jelentő értékekhez képest (békés világ, gazdagság, társadalmi rend), fontosabbá váltak a fiatalok életében a transzcendensebb érzékek, mint például a kreativitás, a tradíciók tisztelete, a szépség világa. Ezzel párhuzamosan előtérbe kerültek az önkiteljesedés szempontjából fontosabb, a hétköznapi cselekvést közvetlenebbül befolyásoló elvek, értékek.

Néhány érdekes részletre szeretnénk felhívni az olvasók figyelmét az alábbiakban.

- Az olvasási szokásokat vizsgálva kérdezték, hogy az iskolai tankönyveken kívül hány könyvet olvasnak el egy évben. A 2000-ben még 8,9 kötet elolvasása 2004-re 8,7 kötetre csökken. A ténylegesen könyvet olvasók átlagosan hárommal kevesebb könyvet olvastak 2004-ben. A megkérdezett fiatalok háztartásában átlagosan 344 könyv van, ugyanakkor a fiatalok 4 %-a állítja azt, hogy egyetlen könyv sincs az otthonában. A szülőkkel együtt élő fiatalok 10 %-a nem rendelkezik saját könyvvel. Nemek szerinti bontásban a férfiak átlagosan 78, míg a nők átlagosan 105 könyvet tulajdonolnak. 

- A kultúrafogyasztás helyszíneit tekintve a különbség tovább nőtt az elmúlt évekhez képest a városban élők (különösen a Budapestiek) és a községekben élők között. Míg a budapestiek élen járnak a kulturális értékeket képviselő fogyasztásban (mozi, színház, hangverseny, múzeum, kiállítás), addig a községekben lakó fiatalok inkább a művelődési házakba járást, a helyi diszkókat, bálokat, mulatságokat részesítik előnyben. A megkérdezett fiatalok között szép számmal találunk olyanokat, akik soha nem látogattak még bizonyos kulturális intézményeket. A legkevesebben az elitkultúrához tartozó színtereket látogatják. Korosztálytól függetlenül meghaladja a 70 százalékot az art-mozikat, az operát, a komolyzenei koncerteket soha nem látogatók száma.

Az ifjúsági kultúra sajátos helyszínei közé tartoznak a különböző fesztiválok, mint például a Sziget Fesztivál, a Művészetek völgye, melyek azonban a magasabban kvalifikált rétegek számára jelentenek kulturális teret, illetve élményt. Az alacsonyabban iskolázott, az autentikus kultúra iránt kevésbé fogékony ifjúsági csoportok az ingyenes, a tömegkultúrát hangsúlyosabban megjelenítő „nagyrendezvények”, (Budapest Parádé, Sportsziget) látogatói.

- a vizsgálatának adatai azt mutatják, hogy a szabadidő eltöltésének tekintetében fontos az állandó lakóhely szerinti település típusa.  A  fiatalok döntő többsége hét közben alapvetően otthon (mintegy 73 százalék) vagy a barátainál tartózkodik. Jóval kisebb azok száma, akik beszédcselekvési helyszíneket, (mint például kocsma, kávéház) vagy kulturális intézményeket látogatnak. A fiatalok többsége (57 százalék) még a hétvégét is otthon tölti, elzárva magát azoktól a lehetőségektől, amelyek a rendelkezésére állnának. Figyelemre méltó azonban, hogy a fiatalok mintegy tizede általában a természetben tölti a szabadidejét. A szabadidő eltöltésének helye kötődik a fiatalok életkorához, illetve lakóhelyük településtípusához. A legfiatalabb korosztályhoz tartozók közül minden harmadik fiatal tölti hétköznapi szabadidejét a barátainál, a 15-19 évesek 70 százaléka otthon, vagy a kollégiumban marad. Csupán 5 százalékuk említi meg, hogy sportpályán van, és ugyanennyien „lógnak „ az utcán.

Az Ifjúság 2000 vizsgálat legérdekesebb tapasztalata volt, ahogyan a fiatalok az őket érintő társadalmi-gazdasági folyamatokat és problémákat rangsorolták. Az említés sorrendje a pénztelenség, az alacsony keresetek, és a lakáshelyzet volt 2000-ben. Négy év alatt lényeges változás történt a problémakezelésben. Napjainkban minden kétséget kizáróan a drogok elterjedése jelenti a legnagyobb feszültségforrást. Fontos változás, hogy a fiatalok szerint egy  másik devianciaforrás, az alkohol elterjedése is bekerült a négy fontosabb ügy közé, és a kilátástalanság, a céltalanság, a létbizonytalanság erősítik a deviáns magatartásformák kialakulását.

Sajnos a vizsgálat csak a jelenlegi helyzet feltárására vonatkozik. Ahhoz, hogy hogyan és miként lehet változtatni a kialakult helyzeten, nem nyújt semmilyen segítséget. Remélem, hogy a kutatók által leírt folyamatok elgondolkodtatják a társadalmi és politikai élet szereplőit, és a kutatás eredményei segítik azok munkáját, akik képesek és akarnak tenni a felnövekvő generációk életének jobbá tételében.

(forrás: Ifjúság 2004 Gyorsjelentés. Teljes terjedelemben elérhető a www.eselyegyenloseg.hu  oldalon)

Rácz Judit

vissza az előző oldalra