A levendula

A levendula a Földközi-tenger partjáról származik, a napos lejtõk és domboldalak jellegzetes virága. Nálunk nagyobb területeken Tihanyban és Pannonhalmán termesztik, de az utóbbi években a kiskertekben is elterjedt. Júniustól hozza az illatos és rendkívül mutatós virágait. Délvidéki növény, ezért előnyben részesíti a meleg és napos termőhelyeket. Rendkívül kevés tápanyaggal beéri, és jól tűri a szárazságot, ezért a mi száraz meleg nyaraink is nagyon megfelelőek a számára, locsolni nem kell egész nyáron. A levendula nem teljesen télálló, de ha a kert védett részeire ültetjük a hidegebb teleket is átvészeli.

Dugványokkal és tőosztással is szaporíthatjuk az idősebb növényeket 50-szer 50 cm-es a javasolt tőtávolság, . Fontos, hogy minden virágzás után az előző évi növényig vágjunk vissza minden bokrot, ezzel megfiatalítjuk a növényt. A júniusi virágzáskor gyönyörködjünk egy pár napot a növényeinkben, de fontos, hogy a teljes virágzás előtt vágjuk le a virágos hajtásvégeket, mert olyankor a legmagasabb a növény illóolaj tartalma. Begyűjtés után csokorba kötve akasszuk fel száradni szellős, árnyékos helyre. A levendula felhasználása rendkívül sokrétű. A levelekből készített tea idegnyugtató hatású, szabályozza a gyomor és bélműködést.

Olajából napi 1-2 cseppet kockacukorra csepegtetve fogyaszthatnak a neurotikus betegek. Az olaj külsőleg nyugtatja az égési sebeket, de készíthetünk belőle bedörzsölő szert is, reumás fájdalmaink csökkentésére. 1 milliliter levendulaolajat keverjünk össze 99 milliliter 70 százalékos szesszel és használjuk, mint bedörzsölőszert.

A virágok forrázatát mint nyugtatószert alkalmazzák ideges, sérült állatokra. A megszárított, apróra vágott virágok, kis textil párnába varrva, fejünk mellé helyezve jó hatásúak álmatlanság és nyugtalanság esetén.

A levendula virágok nyugtató, bőrszépítő hatása gyógyfürdőnek elkészítve is érvényesül, ha egy kis vászonzacskónyi levendulát a kádba teszünk, és forró vizet engedünk rá. Tíz perc áztatás után kivesszük a zsákocskát és száradás után még kétszer, háromszor felhasználhatjuk. Végül az illatos, szárított virágcsokrokat a szekrénybe téve megóvhatjuk ruháinkat a molylepkék támadásától. Ugyanezt a tulajdonságát használhatjuk ki a kertben is, ha védőnövényként például a rózsáink közé ültetünk egy-egy bokrot, távol tartjuk vele a levéltetveket.

Szente Krisztina

vissza az előző oldalra