Növényvédelem-másként

A Patrióta előző havi számában a feng-shui iroda, illetve a munkahely berendezéséről írtam.

Az elmúlt hetekben a tavasz minden szeszélyével találkozhattunk már, úgyhogy mostanra
bizonyos: idén sem marad el, sőt az előrejelzések szerint követi a nyár. Ezért javaslom,
menjünk ki a kertbe!

A vegyszermentes növénytermesztés egyre inkább előtérbe kerül a kerttulajdonosok
körében.
Házunk táján mindenképpen tanácsos elgondolkodni, hogy így is lehet védekezni a kórokozók, illetve a különféle növénybetegségek ellen. Nem csak a zöldségeskertben, hanem dísznövényeink gondozásakor is alkalmazhatjuk a bio-termesztés taktikáit. Ezek a módszerek környezetkímélők és nem kell a szerbomlási határidőket figyelni, mint a vegyszeres permetezések után. Ezzel együtt – bár hatásuk bizonyított – nem számíthatunk olyan látványos eredményekre, mint a mérgek alkalmazásával, hiszen a bio-védőnövények kertünket a kemikáliáknál jóval szelídebb módon védelmezik.

A bio-növényvédelmi módszerek egyike, hogy növényekből készült főzetekkel, vagy erjesztett levekkel permetezünk, a másik lehetőség pedig a növénytársítás. Ekkor úgy válogatjuk meg az egymás közelébe ültetett növényeket, hogy azok pozitív hatást gyakoroljanak a másik fejlődésére, például riasztóan hassanak a szomszédos növények kártevőire, kórokozóira.

 

Egy kert nem csak akkor lehet szép, ha távoli területek nálunk tájidegen fajaival telepítjük be, hanem a nálunk honos vadvirágok is díszei lehetnek legszűkebb környezetünknek.

Ezek a fajok már hosszú ideje a Kárpát-medence lakói, így volt idejük alkalmazkodni az itteni környezeti viszonyokhoz, és a kártevők, kórokozók rohamát is sokkal jobban állják, mint messziről érkezett társaik.

A bio-védőnövényként használható fajok is hasonló erényekkel bírnak. Ha pedig az igényesebb, az itteni környezethez kevésbé alkalmazkodott növények közelében kapnak helyet, akkor jelentősen hozzájárulhatnak azok optimális fejlődéséhez azáltal, hogy kártevőik egy részét elűzik.

A társításnál alkalmazott védőnövények egyike-másika fűszer, vagy éppen zöldségnövény. Ne idegenkedjünk azonban ezek díszkerti alkalmazásától sem, hiszen ha jól megtaláljuk az arányokat, akkor nemhogy rontják, hanem éppen ellenkezőleg, akár javíthatják, változatosabbá tehetik a kert összképét

Díszítő védőnövények

A nálunk egynyáriként tartott ricinust a házi legyek elkerülik, ezért a komposzttároló mellett lehet nagy segítségünkre a légyűzésben. A teljes növény, különösen a magja mérgező. A dekoratív sarkantyúka és a bársonyvirág, - közismertebb nevén büdöske –illóolaja révén elűzi, elpusztítja a káros baktériumokat, férgeket, gombákat, egyéb talajlakó kártevőket és a gyümölcsfákat is védi levéltetű-invázió esetén.

Emiatt gyakran ültetik konyhakertbe is. Főleg  paradicsommal és uborkával összeültetve ajánlott. Díszíti a spenót és saláta sorokat.

A bio-védőnövényként alkalmazható fajok többségére jellemző az intenzív illat- és szaganyagok kiválasztása. E növények levelei, vagy virágai illóolajokat választanak ki másodlagos anyagcseréjük folyamán, melyek egyes állatokat vonzanak, másokat taszítanak. A borágó elsősorban gyógynövényként ismert, ám dísznövényként sem utolsó. Szőrös levelei és levélnyelei miatt elkerülik a csigák. Ezért, ha az ágyások köré ültetjük, a borágóval körbevett területre nem jutnak be ezek a puhatestű kártevők

 Fűszerek és zöldségek

A liliomok és rózsatövek közelében érdemes fokhagymát ültetni, ami riasztja az egereket, a fonálférgeket és a szürkepenésztől is véd.

A szürkepenész ellen egyébként minden hagymafaj alkalmazható, így a fokhagymánál dekoratívabb, kompakt növekedésű, lilásrózsaszín virágú metélőhagyma/snidling is, mely a dísznövények között is nagyon jól fest.

A lisztharmat-megbetegedésekre érzékeny növények köré érdemes a fűszerként jól ismert bazsalikomból ültetni néhány tövet. Egyrészt leveleivel levesek, sültek, pácok mártások és saláták ízesíthetők, és még pikáns ízű szörp és üdítőital is készíthető belőle. Másrészt ez a félméteres termetű növény gátolja a lisztharmat fertőzés terjedését, de a méheket magához csalogatja. Így ideális a lisztharmat-érzékeny almafajták, és az egynyári virágok - például petúniák - társaságába ültetni. Zöld és lila levelű változatai közismertek, kedveltek. A zöld levelű íze finomabb, zsengébb, a lila levelű illata intenzívebb.

Jó kertészkedést, kellemes kikapcsolódást kívánok mind a díszkertek, mind a haszonkertek kedvelőinek, élvezőinek.                                                                                                    

K.Zné

vissza az előző oldalra