Jeles napok a naptárban: Szent György és Pünkösd hava

Április 19. – Hugó napja: Száznap, mert az év századik napja. Vetőnap az indás növényekre, de baromfiültetésre üres nap.

Április 24. – György napja: Tavaszkezdő ünnep és gonoszjárónap a boszorkányok garázdálkodásának az ideje. Ekkor hajtották ki először a nyájakat a legelőre, melyeket mágikus praktikákkal igyekeztek óvni a boszorkányoktól. Tüskés ágakat tűztek a kerítésre, lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kicsavarták a lepedőt, és a nedvet felitatták a tehenekkel, hogy a tejhasznot ne a boszorkányok szerezzék meg.

A búza hasznát is védték a tavaszi harmatszedéssel. Az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, hogy a rajtuk átlépő állatok erősek és gömbölyűek legyenek. A pásztorok és béresek szegődtetésének ideje.

Május 1. – A májusi-pünkösdi ünnepkör ünnepe, évnegyedkezdő nap. Ünnepi szokásai keverednek a pünkösdi szokásokkal. Századunkra azonban a két, szinte azonos tartalmú régi európai hagyományokra visszatekintő tavaszünnep közül május elseje tartósan magához kötötte a májusfa állítás szokását és a majálist, míg a pünkösd elsősorban a pünkösdölés és a pünkösdi királyné választás szokásait vonzotta magához. A két egymáshoz közel eső ünnep elválását – még a falvakban is – segítette az a tény, hogy május elseje 1889 óta a nemzetközi munkásosztály ünnepe, mely egyesítette magában a hagyományt és a szervezett ünnep vonásait.

A májusfa állításáról a XV. századtól kezdve vannak forrásaink, de a szokás minden bizonnyal régebbi ennél. A falun megrendezett május elsejék hagyományosan a májusfa állítás jegyében szerveződtek. A májusfa – mely a természet újjászületésének szimbóluma – sudár, a törzsén gallyaktól megtisztított, hegyén lombosan maradó fa, vagy szépnövésű ág. A legények éjszaka vágták ki az erdőn és hajnalban állították fel a lányok udvarán. A fát szalagokkal, zsebkendőkkel, hímes tojásokkal, teli üveg borokkal díszítették fel.  A májfát gyakran a földbe ásták, vagy az erős kapufélfához, kútágashoz kötözték. A reggelre díszelgő májusfa nagysága, gazdagsága elmesélte, hogy ki kinek udvarolt, és hogy mennyire szereti. Május utolsó vasárnapján vagy pünkösdkor, kitáncolják vagy kidöntötték a májusfát.

Május 2. – Zsigmond napja: Vetőnap az uborkára

Május 4. – Flórián napja: Ezen a napon a tűzoltók és a tűzzel dolgozók védőszentjét ünnepelték. Patrónusnak tekintették a tűzzel dolgozó mesterek is, a sörfőzők, a fazekasok, a kovácsok, a pékek és a kéményseprők is.

Néhány a Flórián-napi szokások közül:

-         Flórián tiszteletére sok helyen böjtöt és körmenetet tartottak

-         Tűztiltónap, ezért ilyenkor csak új tűzről gyújthattak tűzet

-         Flórián szobrát gyakran a ház homlokzatán helyezték el, így védte a házakat a tűztől

-         Göcsejben ősi módon gyújtottak tüzeket ezen a napon. Napkelte előtt valamely élő fa vastagabb ágán kötelet vetettek át és két végénél fogva húzogatták addig, amíg tüzet nem fogott a fa. Aznap az egész falu innen vitt tüzet.

Május 5. – Györgyi napja: vetőnap az uborkára

Május 6. – János napja: népi nevén „Babelő János”, mert vetőnap a babra

Május 12., 13., 14., - Pongrác, Szervác, Bonifác: Együttes nevén fagyosszentek, ezért ilyenkor tilos palántát ültetni.

vissza az előző oldalra