Hónap kérdése: Mikor hiteles egy ember és mikor nem?

Blahó Erzsébet gimnáziumi  magyar-történelem szakos tanár:

Ha összhangban van önmagával, azaz beszédmódjával, tetteivel, megjelenésével. Tartása van. Vállalja önmagát, teljes mértékben.

Csontos József református lelkész:

"Csak a kérdés első felére válaszolok, mert a második felével nem tudok mit kezdeni. Szerintem akkor és attól hiteles egy ember, ha szavai, tettei és egész élete harmóniában csendül össze."

Orci József:

Hiteles az, akinek van igényesen működő lelkiismerete és az őt folyamatosan hitelesíti.

Telek János történelemtanár:

Ha egész élete és minden megnyilvánulása hiteles, példamutató és tekintélyt parancsoló.

Kiss István gimnáziumi történelemtanár:

Hiteles, ha meggyőző, ha önmagát adja, ha nincsenek hátsó gondolatai.

Pap László pszichológus:

Számomra hiteles az, aki beszéd közben mondandóját megerősíti, alátámasztja

tudattalan jelzésekkel is. Mindez egyértelműen kiderül mimikájából,

testtartásából, hanghordozásából, hangszínéből, gesztusaiból, izomtónusából.

 Szerencsére ezek a jelzések mindig őszinték. ( metakommunikáció ).

Hazudni csak szavainkkal tudunk.

Dr. Ács Ferenc a Lokálpatrióta Egyesület képviselője:

A hiteles ember jellemzője, hogy gondolatai és cselekedetei beszélő viszonyban vannak egymással és ráadásul mind kettő felett a lélek uralkodik.

Ligetvári István építész:

Aki  nem önös érdekből és hittel teszi hivatott dolgát, az hiteles, és ha más nem az utókor elismeri. Aki képmutató ripacs módjára mindig a pillanatnyi elvárásnak akar megfelelni, vagy hatalmi eszközökkel él, hogy elérje vagy megtartsa az adott pozíciót, az hiteltelen és eltűnik a történelem süllyesztőjében.

Dr. Kemény Zoltán:

Az ember akkor hiteles, ha kijelentései, állásfoglalásai tükröződnek cselekedeteiben és egész életvitelében. A hitelesség nagy próbája a váratlan helyzetekben, kritikus pillanatokban történő megnyilvánulás!

Sokan buktak meg már ezen a próbán!

vissza az előző oldalra