„Orcijózsi” 60 éves

Mit jelent számodra, hogy betöltötted  60. évedet?

Két dolog jut eszembe. Az egyik a szabadság, ami már régóta hiányzott. A másiknak egy 15 évvel ezelőtti komolytalan gondolat az előzménye. Akkor egy megérzés suhant át rajtam, hogy 1000 hónap az életem, ami 83 és 1/3-ad év, tehát most 23 és 1/3 évem lenne még, hogy csináljak valamit. „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok” – részemről az 1000. hónapig.

Örömmel

Azt, hogy nagyjából jó a lábom,

tüdőm, májam – bár mindegyik

panaszkodhatna -, s bírja gyomrom

a mindennapok szeszjeit,            hogy hatvan évvel még kétkeréken

keringem nyáron kis hazám’:

úgy értem, Uram, „haladékképpen”

adod, mert munkát vetsz ki rám,

megbízatásom volna vagy mi:

felőled szólnom s festenem -,

s addig nem beleszakadni

mígnem örömmel megteszem.

Orcijózsi” Dabason –saját szavai szerint - FIGURA. Visszanézve az elmúlt 60 évre, említs meg néhány pillanatot, ami meghatározó volt számodra!

Az ember sokszor érzi úgy, hogy most fontos gondolata van, és hogy rázökken az igazi kerékvágásra, de ezek idővel elmúlnak. A megváltozás vagy nekem nem jött el, vagy talán az ember nem képes erre. Azt hiszem még mindig a nagy pillanat előtt állok.

Ötvenes

Röviden szólva. És csak a tények,

nem az érvek s indulatok. A lényeg:

átzörögtek-tiportak az ötvenes évek

fölöttem,

s muszájból mégse’ kellettem

sem úttörőzni, sem „kiszni”

későbben.

De ez nem

érdemem: őket becsülöm,

tanáraim’, akik elfogadtak ilyen külön

figurának:

ez úgyse’ tud vörösen hiszni,

hiába csacsog neki a Párt, „gyere, kissz-mi!”

Kit takar  „különc-különlegessé-ged”?

Nem tudom, talán nézd meg a ma reggel készült önarcképem…….ha befér a sorok közé.

Buzgó rendszerváltó, elmélyült gondolkodó, festő, költő és - utóbbi időben tapasztalom - kiváló előadó vagy. Kikerül-e e sokszínű érték a Luther utca 41. szám alatti ház falai mögül?

Nem rajtam múlik… Tapodi Katival és Kerekes Lacival baráti beszélgetésben szóba került már, hogy esetleg lehetne a kis „műhelyforgácsokból” (vázlatok, skiccek, gondolatok) egy kiállítást csinálni. El tudom képzelni a Kossuth házat ilyesmivel „kidekorálva”. Aztán Kirill fiam technikai segítségével sikerülhet egyszer CD-re mondanom az elfogadhatóbb verseimet.   

Csak amennyit én ismerek, ahhoz egy CD kevés lesz. Én szeretném hinni, hogy az érték, amit létrehoztál és amit ma is csinálsz, mielőbb megfelelő helyre kerül, legalább Dabason.                                                                                                                                                                                         

Életed új fejezete mit tartogat  számodra, számunkra

Most aztán

(keményen!)

 

Most aztán vége a kamaszkornak!

            - hatvantól nyolcvanig

húsz éved lehet talán még,

            hogy megmutasd amit

mutathatsz:

            miféle tálentomot nyomott

farzsebedbe – kamatra! –

            magas patrónusod.

Hát „elő a farbával”

            ’mint mondani szokás;

és „szokj le” és „szokj hozzá” –

            mert nem lesz, nincs varázs!

                       

Sokan mint mélyen hívő embert ismernek. Hittel való kapcsolatod folytonos, vagy változásokon ment át?

Nem változásokon, hanem hányattatásokon. Hinni nem azért hisz az ember, mert úgy gondolja, hogy amit, vagy amiben hisz, az tárgyilag úgy van, hanem mert hit nélkül nem lehet élni. (Úgy gondolom, akinek semmiféle hite sincs, abból hiányzik valami emberi.)

Ne tudnád?

Ne tudnád?

Előbb-utóbb meg fogsz halni.

Nem kell se’ vízár, se’ rák,

se’ szadista karhatalmi

csak az élet „úgy-ahogy”:

addig, ameddig.

Hát addig, „ameddig”,

törd a magad ösvényét –

de csak a szent hit

Nevében, erejével:

a szent felhők szépsége talmi,

csak ami túl, „ami túl”,

Aki betölti a semmit.

           

Te Józsi, hogy zárjuk le ezt a nem mindennapi interjút?

Hát hogy? ÁMEN…….

 

Por, fény, eső

porló fény esője

esőző fény pora

fénylő por esőz a jövőre

por-eső fénylő zápora

hull hull a pazarló Napból

fény-zápor porunkon landol

(Lejegyezte: Ligetvári István)

vissza az előző oldalra