Jeles napok a naptárban: Szent Jakab és Kisasszony hava

Július 22.- Mária Magdolna: szépségvarázsló, hajvágó leánynap. A szőlősgazdáknak dologtiltó nap. Zivatarhozó napnak is tartják, mely esőjével jó veteményt, de rossz dió és mogyorótermést jósol.

Július 25.- Jakab: ezen a napon hagyja abba a szőlő a növekedést, és ettől kezdve színesedik, érik. Népi megfigyelések szerint ilyenkor igen gyakoriak a viharok. Munkatilalom is volt ezen a napon, mert féltek, hogy a mezőn valakibe belecsap a villám.

Július 26.-Anna: Szent Anna napja. Anna a legújabb időkig kedvelt keresztnevünk volt. A hit szerint különösen gondját viselte annak, akit az ő nevére kereszteltek. Szent Annát, aki az egyházi- és népi hagyomány szerint Szűz Mária édesanyja volt a Kedd Asszonya néven is emlegették. Régebben a keddi napokat neki szentelték. Ezeket a napokat különösen a meddő és a szülő asszonyok tartották számon, ilyenkor böjtöltek, imádkoztak, hogy megfoganjanak, illetve könnyen szüljenek. Ezen kívül ő volt a gazdaasszonyok, bányászok, szabók, járványos betegek haldoklók egyik védőszentje. Tiszteletére sok barokk kápolnát emeltek, melyek közül több máig is népszerű búcsújáróhely. (pl.: Hanyi Puszta, Lőrinci, Szany, Sükösd, Szent Anna-tó, stb.)

Augusztus 1.- Péter: A kiskunsági termésjóslás szerint nem terem a kukorica, ha ezen a napon nem esik az eső. „Ha vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de ha még akkor sem esik, gyűlhet a Duna vize is, nem lesz kukorica”.

Augusztus 4.- Domonkos: A tél ellentétes rámutató napja.

Augusztus 5.- Havi Boldogasszony: Mint minden Mária ünnep, asszonyi dologtiltó nap.

Augusztus 6.- az Úr színeváltozása: a szőlő tarkulásának napja.

Augusztus 10.- Lőrinc: a tűzoltók, tűzzel dolgozó pékek, cukrászok védőszentje. Esőjével bő szőlő- és gyümölcstermést jósol. „ A kígyó már odvába búvik, Lőrinc pedig belepisil a dinnyébe, a szarvas a folyóvizébe”

Augusztus 15.- Nagyboldogasszony: legrégibb egyházi ünnepünk, melyen Mária mennybemenetelét ünnepeljük. Sok helyen tartanak búcsút ezen a napon. Derült idejével jó szőlő és gyümölcstermést jósol. Az úgynevezett „Két Boldogasszony köze”-t (augusztus 15. – szeptember 8.), ami ezen a napon kezdődött, varázserejűnek tartották. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek, a tojásokat összegyűjtötték és meszet szórtak rájuk, mert úgy vélték, így sokáig elállnak majd.

Augusztus 18.- Ilona: asszonyi dologtiltó nap, de főleg kotlóst nem szabad ültetni.

Augusztus 20.- Szent István: ünnepléséről az 1092. évi szabolcsi zsinat rendelkezett. 1945 után pedig ez a nap lett az alkotmány és a kenyér ünnepe. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret. Több helyütt szokás a búzakoszorú készítése, amely az aratás végét, az új kenyér ünnepét is jelképezi.

Augusztus 24.- Bertalan: Termésvarázsló, őszkezdő nap.

vissza az előző oldalra