A csatát elvesztettük, a fákat kivágták

A szakértő a mi térfogat-számítási módszerünket igazolta. Kiszámolta: a fákért 1 900 000 Ft-ot kellett volna kapnia az Önkormányzatnak. Az alpolgármester régebbi fakivágatásai helyén sem történt fapótlás.

Ha bírósághoz is találnánk fordulni, sajnos a kivágást megakadályozni már nem tudjuk, kettő darab fa kivételével mind ki lett vágva. Ráadásul úgy, hogy a kivágás leállítása csak öt napig tartott: a Közigazgatási hivatal már március 5-én meghozta az elutasító határozatot, amit telefonon közöltek Garajszki Gábor jegyző úrral, aki értesítette erről a kivágást végző céget, akik pedig haladéktalanul nekifogtak újra a munkának. (Néhány nap múlva viszont más elfoglaltságuk miatt mintegy két hétig nem dolgoztak a helyszínen.) Nekünk azonban a jegyző úr csak március 31-vel küldte meg a határozatot, amikorra is a vita tárgya már régen kivágásra került. Így egyelőre elég értelmetlennek tűnik a fák megmentését a bíróságon megkísérelni.

Életveszélyesek voltak-e ténylegesen ezek a fák? Szerintem nem, a következők miatt:

Ø      A jegyző úr a kivágási határozatában meg sem említ sem baleset-, sem életveszélyt, de a károkozást és az elszállítást, pedig ezek kevéssé fontosnak tűnnek, mégis kiemeli

Ø      A jegyző úr a Fák védelméről szóló törvény 5. §.-a szerint elrendelheti a veszélyes fa kivágását, ezzel szemben a határozatban a jegyző úr a törvény 3. §.-a szerint „engedélyezte” a kivágást, ami a nem veszélyes fák estére vonatkozik

Ø      Az alpolgármester úr a Gledícia Kft. részére a kivágásra adott megbízásában szintén nem említi, hogy valamilyen veszély állna fenn

Ø      A hivatkozott szakértői vélemény, ami a megalapozná az életveszély fennállását 2003. április 16-án, majd egy éve készült. A fák kivágásának megkezdéséig, 10 hónapon keresztül azonban semmilyen módon nem derült ki, hogy az erdőt az önkormányzat vagy a jegyző életveszélyes területként kezelné

Ø      A kivágás megkezdése után, a kétszeri, összesen több hétig tartó leállás során sem jelezte semmi, hogy életveszély állna fenn, erről több jegyzőkönyvet is felvettünk a helyszínen

Ø      Két fa még a mai napig áll, de életveszélyre felhívó jelzésnek nyoma sincs

A fentiek miatt szerintem az életveszély csak egy mondva csinált indok, ami a rossz döntés következményei előli menekülést segíti.

Miért tartom rossznak a döntést?  Azon kívül, hogy a fakivágás indoka – szerintem – nem volt megalapozott, sem a képviselő testület, sem a településfejlesztési bizottság soha nem tárgyalt erről a kérdésről, pedig 2003. áprilisa óta erre megszámlálhatatlan alkalom kínálkozott volna.

A tavaszi kizöldellés előtti utolsó pillanatokban aztán hirtelen sürgőssé vált, és a testület tudta nélkül (leszámítva a polgármester urat, aki tudott a dologról) az alpolgármester úr úgy dönt, hogy ideje megszabadulni a fenyegető veszélyforrásoktól. Az utolsó lehetőség a február 16-i, hétfői ülésen lett volna, aminek az anyagát 12-én, csütörtökön kellett összeállítani. A jegyző határozata és az alpolgármester által adott fakivágási megbízás ugyan erre a csütörtökre datálódik.

No és miért bajunk, hogy a testület nem tárgyalta meg ezt a kérdést? Több oka is van:

Ø      Nincs tervünk arra vonatkozóan, hogy mi lesz a fák helyén, mivel pótoljuk

Ø      Nincs pénzünk elkülönítve a pótlás finanszírozására (leszámítva a vállalkozó által ajánlott 300 db 150 Ft/db értékű nyárcsemetét, összesen 45 000 Ft értékben)

Ø      A kivágott fák értékéről a vita utólag folyik, kényes kérdések merülhetnek fel

Ø      Mire való a képviselő testület, ha ilyen horderejű kérdésben, mint a városkép gyökeres átalakítása, nem szükséges testületi döntés

Ø      Ilyen, a közhangulatot borzoló cirkusz alakul ki

Az alpolgármester úr kifogásolja, hogy milyen fránya módszerrel számoltam ki a kiserdőben lévő fák értékét. Rossz helyen, mert a mennyiség számítás módszere helyes volt. Dr. Halupa Lajos szakértő, aki 2003. áprilisában az önkormányzat kérésére elkészítette a tanulmányt, most újra Dabason járt és a Lokálpatrióta Egyesület megbízásából megbecsülte a (már kivágott) fák mennyiségét és értékét.

A szakvélemény szerint egy fa térfogata úgy számítható ki, ha a fa m2-ben megadott körlap területét megszorozzuk a méterben megadott fa magassággal. Pontosan így írtam én is. Ezt követően – a szakvélemény szerint - megszorozzuk egy viszonyszámmal, „ami azt mutatja meg, hogy a számítandó fa térfogata mennyiben tér el az átlagfa mellmagassági átmérője által számított henger térfogatától”. No és mit írtam én? Kiszámítottam a hengertérfogathoz tartozó értéket és odaírtam: „amit csökkent a fák alakjából és egészségi állapotából származó veszteség”. Ez ugyanazt jelenti. Hogy pontosan mennyivel csökkenti, annak a meghatározását a szakértőre bíztuk, aki el is készítette a becslését egy minimális és egy optimális térfogatra.

A tanulmány azonban nem a rönkfa irányából közelíti meg az érték meghatározását, hanem a lábon álló fa értékének kiszámítása irányából.

Mennyi is a lábon álló fa értéke? Dr. Halupa tanulmánya szerint: „A piaci viszonyok is kedvezőek. A nemesnyár a piacon keresett cikk, kedvező áron értékesíthető. Mindent figyelembe véve a lábon álló vastagfa értéke 4-5000 Ft m2-ként.”

Dr. Halupa a tanulmányában az általa a viszonyszám segítségével kiszámított minimum és optimum vastagfa mennyiséget összeszorozza ezzel az összeggel és a következő megállapítást teszi (aki ezt az írást idáig elolvasta, az megérdemel egy üdítőt, jelentkezni az irodai számunkon lehet, „beszéljük meg egy ital mellett” jeligére):

„Az előzőekben megadott mennyiségi adatokat figyelembe véve a lábon álló fa értéke 1 200 000 Ft és 1 900 000 Ft között változhat a megegyezéstől függően.”

Azt is mondja, hogy: „Jelen esetben a kitermelésre került óriásnyárak vastagsági mérete a legoptimálisabb volt.”

Az alpolgármester úr nem véletlenül próbálja elbagatellizálni az összeget, hiszen a fa értéke több mint 1 900 000 Ft, mivel az értékből levonandó a kitermelés köbméterenként több ezer forintos költsége, és így a maradék a lábon álló érték: a vállalkozó által fizetendő 1 900 000 Ft.

Mivel azonban a vállalkozó nem fizeti ki ezt az 1 900 000 Ft-ot, ez az, amit én hiányolok, amiből meg lehetne terveztetni, és gyönyörűen be lehetne parkosítani a kivágott fák helyét. Ezt az összeget lehetett volna például megkeresni azzal, ha a testület is tárgyalja az erdő kivágásának az ügyét. Még nem biztos, hogy késő, lehet, hogy a vállalkozóval még lehetne tárgyalni erről.

Egyébként az alpolgármester úr a kivágást végző vállalkozót 3 ajánlattévő közül választotta ki, itt látható a két nem nyertes ajánlat eleje:

Sem állítani, sem sugallani nem kívánok semmit azzal, hogy közlöm, a Gledícia Kft. ajánlatában szintén a téves Március 15. tér szerepel a címzésben. Annak viszont nem tudok rájönni az okára, hogy két különböző ajánlatban miért szerepelnek ugyanazok a mondatok és elütések.

Magánbeszélgetések során az alpolgármester úr már elismerte, hogy hibázott azzal, hogy a kérdést nem vitte a testület elé. Nekem ez még nem elég. Nyugodt akkor leszek, ha tudni fogom, hogy mit, mikor és miből ültetünk a fák helyére. Ez azért fontos, mert az alpolgármester úr eddigi fakivágásai (lásd kultúrház, orvosi ügyelet) sem lettek még visszapótolva, pedig a kivágáskor elültetett fák mára már komoly méretű fák lehetnének.                                                                                     

Rácz Nándor

Hozzászólás a cikkhez


vissza az előző oldalra